kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Rudolf Steiner - A szellemi világ küszöbe [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/265/4672265.jpg "Rudolf Steiner - A szellemi világ küszöbe [antikvár]")
Borítói kopottasak, karcosak. Alsó lapéle kissé karcos. A Küszöb Őre: Milyen féktelen kívánság hallatszik ide; Emberlelkek viharzanak így, kik mielőtt Higgadtságra tettek volna Kellően szert, közelítenek felém. Vágy hajtja azonban az ilyen lényeket És nem az erő, mely teremtvén szólhat, Mert hallgatagon képes volt megteremteni magát. A lelkeket, kik ilyennek bizonyulnak itt, A földre kell utalnom vissza. Mert Szellem-birodalmakban csak Zűrzavart kelthetnek és megzavarhatják A tetteket, miket...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Borítói kopottasak, karcosak. Alsó lapéle kissé karcos.A Küszöb Őre: Milyen féktelen kívánság hallatszik ide; Emberlelkek viharzanak így, kik mielőtt Higgadtságra tettek volna Kellően szert, közelítenek felém. Vágy hajtja azonban az ilyen lényeket És nem az erő, mely teremtvén szólhat, Mert hallgatagon képes volt megteremteni magát. A lelkeket, kik ilyennek bizonyulnak itt, A földre kell utalnom vissza. Mert Szellem-birodalmakban csak Zűrzavart kelthetnek és megzavarhatják A tetteket, miket kozmikus hatalmasságok Bölcsen előkészítenek. Saját lényüknek is csak ártanak. Magukat romboló ösztönöket hoznak létre, Miket teremtőerőknek tarthatnak, Mivel igazságnak kell a vakhitet venniük, Amikor Föld-sötétje nem védi őket már.
Termékadatok
Cím: A szellemi világ küszöbe [antikvár]
Szerző:
Rudolf Steiner
Kiadó: Jáspis
Oldalak száma: 91
Kötés: ragasztott papír
ISBN: 9634508855
Méret: 150 mm x 210 mm
Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója, emellett nagyszámú festmény, szobor, építészeti terv és vázlat maradt fenn tőle.
Rudolf Josef Lorenz Steiner 1861. február 27-én született, két testvére volt: húga, Leopoldine és öccse, Gustav. Rudolf gyermekkorát Mödlingben és Pottschahban töltötte. Iskolába Lajtaszentmiklósra és Bécsújhelyre járt.
1890-től a Goethe–Schiller-Archívum állandó munkatársa Weimarban. Részt vesz Goethe természettudományos írásainak újabb kiadásában. Ebben az időben találkozott Hermann Grimm-mel, Ernst Haeckellel és Eduard von Hartmann-nal. 1891-ben a filozófia doktorává avatják a rostocki egyetemen. 1892-ben megjelenik disszertációja Wahrheit und Wissenschaft (Igazság és tudomány) címen.
1902-ben felajánlották neki a Teozófiai Társaság német szekciójának főtitkári tisztségét, amit azzal a feltétellel vállalt el, hogy kizárólag saját nézeteit fogja képviselni. Ebben az időszakban fektette le az antropozófia (antropos: ember, sofia: bölcsesség) alapjait, és ekkor találkozott Christian Morgensternnel és Édouard Schuréval. A Társaság keretein belül tartott előadásaiban 1902. október 6-án hangzott el először nyilvánosan az „antropozófia” kifejezés, az emberiség fejlődéstörténeteként értelmezve. Tevékenysége ezután ennek a fejlődéstörténetnek a kidolgozására koncentrálódott.
1924 őszén egészsége romlásnak indult, előadásait kénytelen volt rövidebbre fogni. Betegsége idején az 1923-ban megkezdett önéletrajzát (Mein Lebensgang – Életutam) folytatta, de ezt a művét végül nem sikerült befejeznie. 1925. március 30-án hajnalban elhunyt.
Rudolf Josef Lorenz Steiner 1861. február 27-én született, két testvére volt: húga, Leopoldine és öccse, Gustav. Rudolf gyermekkorát Mödlingben és Pottschahban töltötte. Iskolába Lajtaszentmiklósra és Bécsújhelyre járt.
1890-től a Goethe–Schiller-Archívum állandó munkatársa Weimarban. Részt vesz Goethe természettudományos írásainak újabb kiadásában. Ebben az időben találkozott Hermann Grimm-mel, Ernst Haeckellel és Eduard von Hartmann-nal. 1891-ben a filozófia doktorává avatják a rostocki egyetemen. 1892-ben megjelenik disszertációja Wahrheit und Wissenschaft (Igazság és tudomány) címen.
1902-ben felajánlották neki a Teozófiai Társaság német szekciójának főtitkári tisztségét, amit azzal a feltétellel vállalt el, hogy kizárólag saját nézeteit fogja képviselni. Ebben az időszakban fektette le az antropozófia (antropos: ember, sofia: bölcsesség) alapjait, és ekkor találkozott Christian Morgensternnel és Édouard Schuréval. A Társaság keretein belül tartott előadásaiban 1902. október 6-án hangzott el először nyilvánosan az „antropozófia” kifejezés, az emberiség fejlődéstörténeteként értelmezve. Tevékenysége ezután ennek a fejlődéstörténetnek a kidolgozására koncentrálódott.
1924 őszén egészsége romlásnak indult, előadásait kénytelen volt rövidebbre fogni. Betegsége idején az 1923-ban megkezdett önéletrajzát (Mein Lebensgang – Életutam) folytatta, de ezt a művét végül nem sikerült befejeznie. 1925. március 30-án hajnalban elhunyt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............