Bővebb ismertető
Madách Imre (1823-1860) miként Az ember tragédiája Ádámja a végső kérdésekre kereste a választ: szenvedésekkel és méltánytalanságokkal teli, tartalmas és mégis tékozló életében. A kötelességteljesítő ifjú és férfi, hazájának hű fia, a tollforgató művész a történelem, a magánélet és a betegség szorításában, a sorstól kapott furcsa, magányos, ugyanakkor az emberek közé vágyódó alkattal tett dolgát mindvégig - magas célokért, olykor nem evilági illúziókkal. Nem véletlenül írta néhány évvel halála előtt: "Vannak általános elvek, melyeket még hasznosság tekintetéből is feladni tilos, melyekért meghalni nemcsak egyeseknek kötelesség, de melyek elárulásával nemzeteknek is életet váltani halál helyett gyalázat, mert a javak között nem a legfőbb az élet..." Hogy a javak között nem a legfőbb az élet, azt éppen Madách kora példázta: a reformkor hősiessége, a 48/49-es forradalom és szabadságharc sok-sok halottja és számos mártírja; egyáltalán a népeknek a zsarnokságtól való szabadulási kísérlete a méltó egyéni életért is. És végül mi mást tesz Ádám, mint reményeiben újra és újra csalatkozva, hitében megrendülve ugyan, de folyvást keresi az emberhez méltó életet, s illő társat a férfihoz...
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.)
Magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja.
Magyar középnemesi családba született, felmenői között több neves személy is volt. A 17. század elején élt Madách Gáspár tisztelt tudós-poéta, valamint az ő nagybátyja, Rimay János a Balassi Bálint utáni nemzedék legjelesebb magyar költője. Élete nagy részét Alsósztregován töltötte, és még ifjú volt, amikor apja meghalt, de a családi birtok jövedelme biztosítani tudta taníttatását. Húszévesen már királyi táblabíró volt Nógrád vármegyében. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a közigazgatást szervezte. Tevékenyen részt vett a nemzetőrség felállításában, bár egészségi állapota miatt katonai szolgálatot nem tudott vállalni. A szabadságharc leverése után, 1852-ben egy évre börtönbe zárták Kossuth Lajos titkárának rejtegetéséért.
A több nyelven tudó Madách korának klasszikus és modern irodalmát is jól ismerte. Íróként fő műve Az ember tragédiája, a magyar drámairodalom egyik legismertebb darabja, számos nyelvre lefordították, színpadi változatát Magyarországon és külföldön is rendszeresen műsorra tűzik.