Csokonai Vitéz Mihály válogatott munkái [antikvár]

Sarkok kopottasak.
Csokonai Vitéz Mihály. Csokonai Vitéz Mihály válogatott munkái. Budapest, [1904]. Lampel R. (Wodianer F. és fiai). XVIII, 376 p., 1 t. (fekete-fehér kép). (Remekirók képes könyvtára). Kiad. bev. és jegyz. ell. Bánóczi József. Magyar művészek fekete-fehér rajzaival. Fűzött egészvászon. / ELŐSZÓ Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én született Debreczenben. Atyja, József, Dunántulról vándorolt be : borbély volt s az akkori divat szerint seborvos is egyúttal. Anyja Diószegi Sára, köztiszteletben álló szabó leánya. Az apa igen kedves és eleven eszű ember hírében állott; az anya szépnek épen nem volt mondható, de igen okos, kellemes társalkodásu és - a források szerint - „sorsán felül" művelt volt. Mihályon kivül még egy fiuk született, József, 1777-ben. A boldog családi élet nem tart soká: az apa 1786-ban 39 éves korában, úgy látszik, sorvadásban meghal s az özvegy ezentúl, hogy csekély vagyonához nyúlnia ne kelljen, kosztos fiúkat tart, kiknek esténkint felolvassa az ő kedves szerzőit, különösen Gyöngyösit. Mihály koraérett, majdnem csodagyerek volt. Négy éves korában magától megtanult olvasni, öt éves korában már verselt. Hihetetlenül könnyen tanult s ritka emlékező tehetsége volt. Kitűnően szavalt s utánzó képessége bámúlatba ejtette környezetét. Tanítói és tanárai nagyon érdeklődtek iránta; a derék testvérpár, Budai Ferenc és Ézsaiás otthon is tanították; Fodor Gerzsonról s Kovács Józsefről is, Csokonai mindig nagy hálával emlékezett meg. Ez utóbbi, a Magyar Eneis szerzője, maga is sokat verselt s dicsérettel jegyzi föl tanítványáról, hogy versei mindenkor könnyen folyók és inkább természetiek, mint mesterségesek voltak.