kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Móra Ferenc - Könnyes könyv [antikvár]](/images/nincskep_rozsavolgyi.jpg "Móra Ferenc - Könnyes könyv [antikvár]")
Móra Ferenc egy elfelejtett arcát ismerheti meg a Könnyes könyvből az olvasó, a költőét, aki verseiben is azt az eredet, sajátosan magyar színt képviseli, mint amit Móricz Zsigmond prózájában látott. Könnyes könyv címmel 1920-ban gyűjtötte kötetbe verseinek javát, de közel nem az összeset, a kötetben mindössze hatvannyolc verset találunk. Életművének elszakíthatatlan részei ezek a versek. Akik ma is szeretik a tiszta szívből fakadó szó menedékét, azoknak ajánljuk kiadónk most útjára indított Arany...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1200 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Móra Ferenc egy elfelejtett arcát ismerheti meg a Könnyes könyvből az olvasó, a költőét, aki verseiben is azt az eredet, sajátosan magyar színt képviseli, mint amit Móricz Zsigmond prózájában látott. Könnyes könyv címmel 1920-ban gyűjtötte kötetbe verseinek javát, de közel nem az összeset, a kötetben mindössze hatvannyolc verset találunk. Életművének elszakíthatatlan részei ezek a versek. Akik ma is szeretik a tiszta szívből fakadó szó menedékét, azoknak ajánljuk kiadónk most útjára indított Arany forrás sorozatában megjelent Könnyes könyvet. Móra Ferenc ezt vallotta munkásságáról: "Nem vagyok nagy regiszterű orgona, kolomp vagyok a magyar mezők felett, de a fáradt emberek ezt is szeretik hallani néha. Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz, de az, ami ég, meleget tud adni egyszerű embereknek". Talán gyermekeink kivételével mi, felnőttek, egy kicsit elfelejtettünk Móra Ferencet. Kortársai jobban megbecsülték, mint a feledésre hajlamos utókor. Karinthy Frigyes úgy emlegette, mint "a legkülönb bajtársad", "drága jó barátot". Kosztolányi Dezső az "utolsó magyar polihisztor"-nak tartotta. Halálakor Móricz Zsigmond azt írta, hogy Mórával eltűnt "egy eredeti, sajátosan magyar szín". Tamási Áron pedig azt vallotta róla: "Egyik szép menedékem volt ebben a csúf világban hallgatni őt." Móra Ferenc versei nem nagy szenvedélyekről vagy óriás konfliktusokról szólnak, csak köznapi ügyekről, derűvel, vidámsággal. A mindent bearanyozó derű Móra Ferenc titka, ezt az örökséget hagyta ránk. Hazaírt levelek, bölcsődalok, a köznapi életben észrevett szépségek lírai rezdülései ezeknek a verseknek a tárgya. Móra rövid élete fogytáig közéleti ember volt, elkötelezett a szegény emberek világa felett. Nem volt lázadó, nem is sóhajtozók fajtájából való, de olyan ember volt mindig, aki tudta a derű titkát. Ezért ajánljuk a Könnyes könyvet mindazoknak, akik terheket akarnak letenni, békességet, csöndet keresnek, azoknak, akik vissza akarnak találni a tiszta forráshoz.
Termékadatok
Cím: Könnyes könyv [antikvár]
Szerző:
Móra Ferenc
Kiadó: Heted 7 Viág Kiadó
Oldalak száma: 135
Kötés: ragasztott papír
ISBN: 9639488569
Méret: 140 mm x 210 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............