Párbaj-Codex [antikvár]

Táblái kissé kopottasak.
Reprint kiadás. Nincsen nemzet a világon, a hol annyi becsületügyet intéznének el lovagias uton, mint éppen minálunk, Magyarországon. A francziák és olaszok, a kiknél pedig a fegyverforgatás egyik alapföltétele a nemzeti nevelésnek, talán együttvéve sem vívnak annyi párbajt, mint mi magyarok. Ezer év dicsőséges tradicziói, nemzeti függetlenségünk büszke önérzete, fajunk ősi harczias jellege, véralkatunk, szigoru fogalmaink a becsületről s a női eszmény, a melynek még mindig a lovagkor magasztos ideálizmusával hódolunk, mind szinte predesztinálnak bennünket a párbajra. Társadalmunk és igazságszolgáltatásunk hiányos berendezése is jelentékenyen hozzájárul, hogy ez így legyen. A társadalom megtagadja a közösséget a férfiúval, a ki megfelelő elégtételt nem vesz a becsületén esett sérelemért. A törvény pedig nem védi meg a becsületet. A merénylőt, a ki az ember anyagi élete és vagyona ellen intéz támadást, halállal büntetik vagy fegyházba zárják. Azt a merénylőt ellenben, a ki az ember morális élete, egyéni méltósága, becsülete ellen tör, egyszerű pénzbüntetéssel sújtják.