Szent hangzatok [antikvár]

EMLÉKEZTETÉS. Jelen imák ne legyenek a lélek szent röptét korlátolva, kényszerítő imapéldák; hanem csak intések, melyek az irányt kijeleljék, és h a n g-z a t o k, melyek az emberisziv rokon húrjait érintsék, hogy azok tovább zenghessenek, mint az egyesek viszonyainak, kedély hangulata és lelki szükségeinek megfelelnek. Ezután kettős kérelem. Imádkozni annyit tesz, mint Istennel lenni. Ő ugyan mindig velünk van, de mi nem mindig ővele. Legyünk legalább akkor, mikor Vele beszélünk. Ne a pusztahang nevezze öt; ez szentségtelenités. Szivünk, kedélyünk, életünk fönt lebegjen. — Sokra nincs szükség. A mi visz hangzik — bár minő csekély legyen is — az egészből innen meg onnan kiszakit-tassék, és csendesen saját szükségeinkkel össze-olvasztassék. A sziv pillanatnyi imája többet ér órányi ajkmozgatásnál.