A Deszki Szerb Nemzetiségi Népi Együttes története (dedikált példány) [antikvár]

Az 1980-as népszáaiüálási adatok szerint 18 431 délszálv lakos élt Magyarországon.! Zömében a déli határaink közelében fekvő községekben laknak s alkotnak kisebb-nagyobb, jól összeforrt közösségeket.A szerb nemzetiségi állampolgáraink társadalmi helyzetének, kulturális és egyéb életviszonyainak tanulmányozásához talán a Szeged melletti Deszk községi a legalkalmasabb modell. Bár Szegedhez a nagy kulturális tájközponthoz való szoros közelsége minden tekintetben érezteti hatását, szerb lakói ennek ellenére erős öntudatossággal védelmezik, hűséges szeretettel ápolják ősi hagyományaikat. Érzik, sőt tudják, hogy egy nemzetiségi csoport fennmaradásának és fejlődésének legjelentősebb feltétele a sajátos kulturális élet magas szintű, tömeges művelése. Gondozásának fő célja megőrizni ősi tisztaságát, egyedi vonásait, ellenálljon idegen hatásoknak. Fontos, hogy a nemzetiségi kulturális élet sokoldalúan fejlődjék, vagyis minél több népművészeti ág virágozzék abból a törzsből, amely egységbe fogja a lombot.Ezek után előtolakodik a kérdés: beszélhetünk-e tiszta szerb kulturális életről Deszken Szeged hatása alatt?Ha egységében szemléljük a község mindennapos művelődését, szellemi és anyagi folyamatait, sok átfedést, sőt összeolvadást láthatunk a magyar lakosság kulturális stb. életével. Nem is képzelhető el másképpen, hiszen közösen vesznek részt tudományos, kulturális, szórakoztató műsorokon, előadásokon. Együtt táncolnak, énekelnek rendezvényeken, szervezzék akár szerbek, akár magyarok, mert a nyelv nem akadály, minden deszki szerb lakos beszél magyarul, és sok magyar bírja a szerb nyelvet. Ezért nem ez az oka annak, hogy kétnyelvűek az egész községet érintő feliratok, hanem ezek reprezentálják a nemzetiségiek egyenjogúságát.Mindettől elütő képet kapunk, ha nem az általános, hanem a téma szerinti különös részt, vagyis elkülönítetten csak a szerb nemzetiségi kulturális életet vesszük szemügyre. Ehhez azonban szükség van némi ismertetésre: