Bővebb ismertető
Több mint két évtizeddel ezelőtt, amikor Szeged képzőművészetét összefoglalni törekvő könyvünk adatainak kutatása megkezdődött, munkánkban egy fontos megállapítás vezérelt. Fülep Lajos - 1951-ben történt - akadémiai székfoglaló előadásában, "A magyar művészettörténelem föladatá"-val foglalkozott. alapvető kérdéseket tárgyal fejtegetésében többek között hangsúlyozta, hogy "...meg kell változnia annak a szemléletnek, amely csak a reprezentatív nagy műveket becsüli igazán, a kicsinyekkel csak mint dokumentumokkal, segédeszközökkel foglalkozik... A nagyok nagyszerűségét megmutatni nem nagy dolog, - lássuk meg a nagyot a kicsikben, bennük van. Voltaképpen ennek az álláspontnak fontosságát húzta alá az 1967-ben Pécsett - a Janus Pannonius Múzeum szervezésében - létrehozott első vidéki "művészettörténeti szekcióülés" is, amelyen Vayer Lajos professzor - és az ülés többi előadói, hozzászólói - a művészettörténeti régióközpontok kialakításáról, teendőiről, illetve e bázisok továbbfejlesztéséről tanácskoztak.