Bővebb ismertető
BEVEZETÉS
Debrecen műemléki kataszterét az Altalános és Részletes Rendezési Tervek, valamint a belvárosi rehabilitációs tervezések műemléki alapdokumentumaként állítottuk össze. Segédlet ez a kataszter a tervezőknek, a várospolitikusoknak, a műemlékvédőknek, és mindazoknak, akiket érdekel a város történelmi múltja, építészeti (képző- és iparművészeti) arculatának változásai és féltett, egyszeri alkotásainak megőrzésén és fenntartásán fáradoznak. Azt gondoljuk és valljuk, hogy amit jobban ismerünk, azt jobban szeretjük, ahhoz közelebbik a kapcsolataink, jobban megértjük.
A kataszter alapgondolata az, hogy a műemlékké válás és nyilvánítás időben nem lezárt folyamat, a ma épületei a jövő műemlékei. A kataszter — az Általános Rendezési Terv szelleméhez igazodva — a deklarált műemlékeken túl — azonos rendszerben — felvonultatja azokat az építményeket is, melyeket a védelem és a műemlékké nyilvánítás szempontjából a legfontosabbnak tart. így elénk tárulkozik a 625 éves Debrecen 156 olyan alkotása, mely 1945-ig jellegzetesen meghatározta építészeti arculatát.
A kataszter az építmények csoportjait (I—II—III. fejezet) építési sorrendben — kronologikusan mutatja be és az eredeti nevükön tünteti fel — a jelenlegit is rögzítve. Fontos megemlíteni, hogy a helyrajzi számokat az új átosztás szerint rögzítettük, így jelenleg a kataszter pontosabb adatokat tartalmaz, mint az országos műemlékjegyzék. A legújabbkori építészeti (mű)emlékek ismertetésénél és kataszterénél igyekeztünk annyi eredeti információt felkutatni, amennyit csak lehetett, és reméljük, hogy ezeket jól lehet hasznosítani. Bízunk abban, hogy a kataszter kiindulója lehet a további kutatásoknak — elsődlegesen a legújabbkori építészeti emlékek vonatkozásában. Természetes és kívánatos folytatása lenne a kötetnek az 1945-től napjainkig tartó építészeti kataszter összeállítása, melynek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.
A kataszter összeállításánál Zoltai Lajos, Balogh István és Módy György írásai, kutatásai, műemléki vizsgálatai voltak