Élet- és időszemlélet a kora újkori Magyarországon (dedikált példány) [antikvár]

BevezetésÉlet- és időszemlélet a kora újkori Magyarországon (Városok és udvarok világa)'A bécsi ágostonosok templomában áll Krisztina főhercegnő, Mária Terézia legkedvesebb leányának síremléke. (1. kép.) Az Antonio Canova által 1805-ben készített síremlék az emberi élet korainak emblematikus alakjait ábrázolja, az öreg férfit, az i^ú asszonyt és a gyermeket, amint a piramis kapujába, s azon át a mindent elnyelő halál birodalmába igyekeznek. A dramatizált ábrázolás talán legmeghökkentőbb figurája a gyermek, aki ruházata és arca alapján, mint egy kis felnőtt" gyalogol a sír felé. Meggyőződésem, hogy Canova nem a mesterségbeli tudás hiányossága miatt ábrázolta a gyermeket kis felnőttnek. Neki nem voltak olyan mesterségbeli problémái, mint például a magyar Ferenczy Istvánnak.^ Ez a gyermekábrázolás szinte megelőlegezi a 20. század nagy szakirodalmi diskurzusát a gyermekkor és egyáltalán az emberi életkorok megítéléséről.^ Hogyan tekintettek a gyermekre, az életkorokra a kora újkorban és az újkorban? Volt-e gyermekkor egyáltalán az egykorúak megítélése szerint? Egon Friedell osztrák művelődéstörténész Az újkori kultúra története" (1931) című művében azt sugallja, hogy az emberi életszakaszok a hirtelen" váltások következtében nem kiszámíthatóak s ezáltal feltételezi a gyors átmeneteket az egyes életszakaszok között. Hirtelen - egy éjszakán át - mondja a nép, itt a pubertás, itt az öregkor. De legtöbbször egy meglepő fiziológiai lökés alakjában valósul meg, aminthogy gyakran valamilyen mélyreható lelki élmény a kiváltója. Ilyenkor azt szoktuk mondani: hiszen hirtelen férfi lett belőle, és ezt többnyire csak háta mögött: hiszen hirtelen öregember lett belőle a hirtelenség minden életfolya-1A tanulmány a 2009. május 13-án tartott egyetemi habilitációs előadásom (ELTE BTK. Tanácsterem.), bővített írásos változata. Elnök: Marosi Ernő, Bizottsági tagok: Erdősi Péter, Nóvák Veronika, Poór János. Opponensek: Mikó Árpád és Oborny Teréz. Tanulmányunk a K. 68 967 számú Az erdélyi fejedelmek udvari reprezentációja című OTKA pályázat (2007-2011) keretében született.2A Mátyás szobor. A tervrajz bírálatai. In. Meller Simon: Ferenczy István élete és müvei. Bp. 1906. 278-300.3Philippe Aries: Gyermek, család, halál, ford. Csákó Mihály, Szapor Judit. (Társadalomtudományi Könyvtár.) Bp. Gondolat. 1987.[Eredeti, francia nyelvű kiadás: Philippe Aries: Histoire des Population françaises. Édition du Seuil. Paris. 1971., 373-398., L'Enfant et la vie familiale sous TAnciem Régime. Paris. 1973. 5-186., 207-316., Essais sur l'histoire de la mort en Occidant du Moyen Age a nos jours. Édition du Seuil. Paris. 1975. 21-28.] Gyermek a kora újkori Magyarországon. szerk. Péter Katalin. Bp. MTA Történettudományi Intézet. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 19.) 1996. A gyermek és társadalom vizsgálatának az ókortól napjainkig külön számot szentek a História című folyóirat 1997/3. száma.