Emlékkönyvem Tófejről 2. (dedikált példány) [antikvár]

Kapcsolatunk a 2003. évre nyúlik vissza A költőnő keresett fel azzal, hogy Tófej községből, csaknem félévszázada elszármazott és itt az ideje, hogy megismerje az életét és munkásságát meghatározó múlt színterét jelentő szülőfalujának vezetőjét". Mivel polgármesterként magam is részt veszek a több éve hagyományosan megtartott öregek napi ünnepségen, ezért annak aktualitását megragadva, 2003 decemberében meghívtam P. Tófeji Valériát az azévi rendezvényre; aki ezáltal nemcsak a község vezetőivel, hanem az ő korosztályával, régnemlátott, kedves ismerőseivel, barátaival, sőt soha el nem feledett emlékeivel is találkozhatott Ez a találkozás mélyre hatolt; tartalmasnak és örökérvényűnek tűnt. Elaltatott emlékek ébredtek fel és kézzelfogható valóságok keltek életre pillanatok alatt Akkor éreztem igazán, hogy a kapcsolat a költőnő és községünk lakói, emlékei között ápolandó kincsnek bizonyul. Tiszteletre, de lelki gondozásra is szorul Miközben elengedhetetlen fontosságúnak éreztem a költőnő lelki anyajegyként" magával vitt törlesztési vágyát szülőfaluja iránt, folytonosan kapcsolatunkat erősítve, alkalmat keresve vártam, hogy az egész falu elé bocsáthassam őt.Erre 2004 augusztusában került sor; a hagyományos falunapi rendezvényen. Gondoltam, ott aztán lesz öreg és fiatal, kicsik és nagyok, ismerősök, mindenki Erezhető volt a döbbenet Sokak saját emlékeik felelevenedésétől megrémülve álltak az ismeretlen ismerős" előtt; mások ölelve - sírva örömmel elengedhetetlenül szorították