Jazz Kanizsán (dedikált példány) [antikvár]

Kedves Olvasó! Néhány éve az ország egy távoli táján járva, ismerősöktől hallottam, hogy Nagykanizsáról három dolog jut azonnal az eszükbe: az olajbányászat, a bútorgyártás és a jazzfesztivál. Meggyőződésem szerint ez a könyv segít abban, hogy a jazz és Nagykanizsa neve még évtizedekig egyet jelentsen az emberek tudatában. A kanizsai jazzfesztiváloknak 1976-tól otthont adó Hevesi Sándor Művelődési Központ vezetőjeként jó szívvel és barátsággal ajánlom Önnek a Jazz Kanizsán című kötetet, amelynek tanulmányai, hazai és külföldi riportjai, visszaemlékezései a nagykanizsai nemzetközi jazzhétvégék szervezését, illetve (1991-től) az Alpok-Adria Nemzetközi Jazzfesztiválokat mutatják be. E fesztiválok Nagykanizsa város és Zala megye legrangosabb és legnépszerűbb nemzetközi kulturális rendezvényei voltak és reményeink szerint maradnak a jövőben is. Halász Gyula szerkesztő - aki két évtizede a kanizsai jazz-élet alakítója, és szaklapokban megjelent publikációi révén is ismert - igényes munkát végzett. Nemcsak a fesztiválok történetét mutatja be, felvonultatva világhírű muzsikusokat, de vállalkozik annak az értékes zenei műhelynek a bemutatására is, amely kiindulóalapja, később animátora volt ennek a kultúrtörténeti szempontból is jelentős fesztiválsorozatnak. A könyv ezért több és más, mint a fesztiváltörténetek általában. Az olvasó megismerheti a kanizsai jazzmozgalom elindításának körülményeit, dr. Beke Árpád, Pék Pál, Amon István és jazz-szerető társainak lelkes, hozzáértő munkáját, amely 1972-ben a jazzklub megalakulásához vezetett. Bemutatja, miként vált ez a szerveződés rövid idő alatt az ország egyik legjobb jazz-közösségévé. A helyi mozgalom fejlődésében nem kevésbé fontos esemény volt a Hot Brass Band és a Kanizsa Jazz Együttes megalakulása. A kötet írásai bemutatják a zenekarok működésének körülményeit, országos sikereit, rádiós szerepléseit, de a 80-as évekbeli megtorpanást is. Ezek a baráti-szakmai közösségek, a kanizsai jazz szellemiség és a fesztiválok igényes koncertjei együtt jelentették azt a zenei műhelyt, amely városunkat a magyar jazz-élet egyik országos központjává tette. Figyelmet érdemel az is, hogy a zenészek közül többen (Süle László, Gadó Gábor) nemzetközileg ismert muzsikusok lettek. A fesztiválok jelentőségét növelte, hogy a zenei rendezvényeket a társművészetek programjaival egészítették ki; gyakran rendeztek képzőművészeti és fotókiállításokat, irodalmi műsorokat.