Maláta (kétszeresen dedikált példány) [antikvár]

Tisztelt Sörszerető Barátaim! Amikor ezt a könyvet terveztem, előbb a „Best of Maláta" címen gondolkoztam vagy legalábbis olyanon, miszerint a kötetben található írások a kilenc évfolyam legjobbjai. Aztán jött a „Maláta emlékkönyv" elképzelése - érzelmeimnek nagyon fontos szerzők és nagyon fontos írások egy "best of" válogatásba nem feltétlenül kerültek volna bele, ezek nélkül pedig a nem az igazi Maláta képe jelent volna meg az antológiában. A Maláta úgy indult útjára az 1992 decemberi próbaszámmal, hogy csak a folyékony gondolataink voltak arról, mit is szeretnénk csinálni: egy olvasmányos, szórakoztató, ismeretterjesztő és irodalmi lapot a sörről, a sörivókról és a kocsmáról. Létrehozói, első számainak szerzői - leszámítva a világirodalom klasszikusait - alig rendelkeztek a lap- és a sörcsinálás tapasztalatával, legfeljebb szerettek kocsmába járni. Ezért is van, hogy a nekem annyira kedves első számai, még nem viselték magukon azt a határozott karaktert, amely a későbbi lapszámokat egytől-egyig jellemezte. Manapság, amikor világunkat elárasztják a kizárólag üzleti érdekből fogant lapok, nehezen elképzelhető az a lelkesedés, amivel a lap munkatársai a Maláta létéért küzdöttek. És persze különösen nehezen elképzelhető, hogy a lap alapítótőke, szerkesztőségi helyiség és fizetett munkatársak nélkül kezdte és folytatta évekig működését. Akik részt vettek ebben, szerették a Malátát és ezért véleményem szerint ezért lett a lap szerethető olvasói számára is. Meggyőződésem az is, hogy nem csak a sörben, a kocsmában, de valamennyi témájában arról a közösségről szólt, amelyik készítette és olvasta. Az ok, hogy a Maláta nem lépett a tizedik, majd újabb évfolyamába is, fontos erényében, amatőrizmusában keresendő: a XXI. században a lapok hirdetésért folytatott versenyében már nem lehet fennmaradni megfelelő marketing háttér nélkül. Fájó szívvel ezért kellett feladnunk a küzdelmet a fennmaradásért és kellett jól-rosszul fizetett állást, bértollnokságot vagy valami más munkát vállalnunk. Ezért válogattam hát sokkal inkább érzéseimre hallgatva. így hát lehet, hogy a jelen kötetből kimaradtak között vannak jobb írások, mint azok, amelyek bekerültek, de ez a könyv, így ebben a formában nekem a Maláta hiteles képe. Az írások végén feltüntetjük a megjelenés évét. Fontos ez, hiszen nemcsak az árak, de sok minden más is változott. így például Prágát még több turista lepi el, Szlovákiába sem járunk már az olcsó benzin kedvéért, több hazai sörgyár bezárt, márkák tűntek el és születtek újak... Maláta-antológia olvasásához jó szórakozást és finom söröket kíván: KOVÁCS GÁBOR