Nambatu és a Nagy Alma (dedikált példány) [antikvár]

Részlet a könyvből:"Csendes Óceán, 17. déli szélességi és a 167. keleti hosszúsági fok, hétfő éjjel egy óra Kedves Otthoniak! 29 óra repülés és 7 nap utazás után végre MEGÉRKEZTÜNK VANUATURA! Ott álltunk végre a repülőgép ajtajában! Az ajtó kinyílt és elénk tárult a sötétség. Vanuatu reptere ugyanis nem volt kivilágítva, így a távolban fénylő épületet a homályban botorkálva, a leszállópálya göröngyös betonján át értük el. " Június 22. kedd Első napunk "a világ végén"! A sziget GYÖNYÖRŰ! Ilyesmi csak a mesékben és a rém romantikus amerikai filmekben létezik. Van itt igazi áthatolhatatlan dzsungel, vízesés, lagúna, nyílt óceán, sok kis szigetecske. Vanuatu, azaz az Uj-Hebridák, ahogy az országot 1980-ig nevezték, Ausztráliától kb. 2000 kilométerre keletre, a Csendes-óceán közepén fekszik. 80 főbb szigetből álló csoportot alkot, a legdélibb csücskétől 1 legészakibbig 1176 kilométer hosszúságban. A szigetek negyede lakatlan. A legnagyobb közöttük Espiritu Santo, ez 4000 négyzetkilométer (Magyarország területe 93 000 négyzetkilométer), de vannak olyanok is, amelyek csupán néhány méteresek. A "mi" szigetünk, Efate 980 négyzetkilométer. Itt van a főváros, Port Vila, ahol mi lakunk. Efatén ugyan nincs vulkán, de vulkanikus eredetű. Ez az egyik legfiatalabb a környező szigetek közül: "mindössze" 4 millió éve bukkant fel a víz felszínére, míg a többi 15-20 millió évvel ezelőtt. Ezért errefelé vadállatok sincsenek (sajnos), kivéve az elvadult macskákat, kutyákat, borjakat, lovakat és malacokat. Persze élnek itt madarak, gekkók, denevérek és repülő rókák is (szép, óriási, vörös szőrű denevérek), néhány fajta ártalmatlan gyíkocska, kukac, pirinyó fülbemászók és rovarok. Ez utóbbiak nem túl szépek, de a denevérek nagyon szeretik őket. A helyiek pedig a denevéreket. Sütve. Ez nem vicc, bármelyik jobb étterem étlapján ott van a grilled flying fox. Amin nem kell csodálkozni, hiszen az emberevésről is csak alig harminc éve szoktak le (1969-ben regisztrálták az utolsó elfogyasztott embert). A hatvanas években ugyanis I a keresztény missziók hatására 1 az összes bennszülött megtért és leszokott a kannibalizmusról, így aztán nem kell félnetek, hogy a lányotokból előétel vagy ropi lesz... A közbiztonság nagyon jó. Van egy börtön, egyszerű drótkerítéssel, alig pár rab lézeng benne, de ők is csak éjjel. Nappal mehetnek, amerre akarnak, de sötétedésre vissza kell érniük. Itt a gyilkosság, az erőszak, a terror, a maffia ismeretlen szavak, a bezártak apróbb lopások miatt kerültek ide. Az idő kellemes, 24-25 fok van, de állandó enyhe szél fúj és hozza-viszi a felhőket, így nincs olyan tűző napsütés és fülledtség (most, a száraz időszakban legalábbis). Este 6-ra pedig (akkor megy le a nap) 19- 20 fokra hűl le a levegő. A hely káprázatos! Holnap vagy holnapután majd többet írok, időm lesz bőven. Tata!! (Ez a helyi tuktuk nyelven azt jelenti: Goodby!)"