Nem is tudom... másodszor (dedikált) [antikvár]

Nem ​is tudom…, ami azt jelenti, hogy nagyon is tudja. Másodszor is… Nagyon is tudja, hogy ki és mi a fontos. Hogy fontos szemlélődni. Nem fontos mindent komolyan venni. Fontos Márai Sándor és Sütő András. A Füveskönyv fontos, a Velencei Charta pedig nem biztos, hogy annyira fontos. Fontos Makó és dr. Nagy Dezső. Fontos a szakma. De nem úgy, hanem másképp. Kételkedve és magabiztosan. ElmélyüIten és könnyedén. Elfogulatlanul. Fontos az őszinteség. Végigkíséri a „nem is tudom" -ot, másodszor is. Könnyű neki, Nagy Gábornak (nem a költőnek, hanem a Felügyelőnek), hiszen bátor. Mert merészel őszinte lenni, még saját magához is. Meri távolról nézni önmagát, kissé csodálkozva. jé, ez az a figura, aki úgy csinál, mintha író lenne, miközben építész! Azt hiszi, hogy ő mindentudó? Netán polihisztor: A könyv első részében megmondja, hogy mennyit utazzon egy felügyelő, a másodikban eligazít, hogy mi kell a rajzoláshoz, hogy aztán a harmadik részben kioktathasson, hogy mi az a kompatibilitás. Az appendixben megtudhatjuk, hogy Cipollát nem csak Latinovits játszhatja, de Mácsai is. A Hivatalról szóló fejezetben megkérdezi, hogy olvashat-e Dosztojevszkijt egy felügyelő. Hátrébb az eltűnt szombat délutánról, mint az élet legfontosabb kérdéséről meditál. Hogy miért nem marad [email protected] a kaptafánál, nem is tudom… (Turányi Gábor)