Pénzügyek a KGST-ben (dedikált példány) [antikvár]

BEVEZETŐ Csaknem minden KGST-vel foglalkozó tanulmány érinti a pénzügyek szerepét. E gyakori, de általában rövid utalások ellenére a hazai szakirodalomban kevés közgazdasági munka tárgyalja átfogóan a témát. Ennek egyik oka, hogy a gyakorlat az elmúlt években elsősorban a belső gazdaságirányítás körébe tartozó problémák megoldására irányult. A nemzetközi pénzügyek és különösen a KGST-együttműködés pénzügyi kérdései nem vetődtek fel a vállalati vagy az ágazati irányító szerveknél dolgozó közgazdák napi feladatai során. A KGST-együttműködés szervezése alapvetően az állami tervező és külkereskedelmi szervekre hárult. A gazdálkodó egységek, az ágazati irányító vagy középirányító szervek mint adottsággal számoltak a megkötött szerződésekkel. Ugyanakkor nem egy esetben fordított helyzet is kialakult: a népgazdaság egészének külkapcsolataiért felelős szervek kész tények előtt álltak a már meghozott, látszatra csupán belgazdasági, beruházási, gyártmány- vagy gyártásfejlesztési döntések következtében. Kiderült ugyanis, hogy vagy a beruházásnak, vagy a termelésnek — még ha az kizárólag belföldi ellátási célt szolgált is — importvonzata van, vagy az optimális üzemnagyság „természetesen" bizonyos exporttal jár. így a belföldi gazdálkodásért és a nemzetközi kereskedelemért felelős egységek, szervek között valójában kölcsönös, de nem intézményesített függés alakult ki.