Páris ítélete (dedikált) [antikvár]

A szerző által dedikált példány. Védőborítója elszíneződött. Tartalomjegyzékében jelölések.
Meddig hordozza a lélek a gyötrelmeket és sérelmeket, a bűnöket és mások bűneit, s főként milyen ellenmérgeket termel ki magából, miként vesz elégtételt az idő mélyén veszteglő érzéseken? Erre az izgalmas kérdésre kutatja a választ Gosztonyi János írásainak egyik része: a lágerek halálközelségét felelevenítő novellák. Fanyar, kissé groteszk látásmódja még élesebbé teszi az ellentmondást, amely a kiszolgáltatottság és a kiszolgáltatott ember erkölcsi fölénye között feszül. A kötet nagyobb része a színház és filmvilág kulisszái mögé viszi az olvasót. Színészek, rendezők s az úgynevezett stáb jellegzetes típusai elevenednek meg a Hatványozott szerelem-ben, A címké-ben és más írásaiban. Itt is, ezekben a fordulatokban gazdag, gyakran a paródiák határát súroló novellákban is legtöbbször a csetlő-botló kisember áll a cselekmény középpontjában, aki minden leleménye, látszólagos győzelme ellenére sem szerezhet igazi elégtételt az ügyeskedők, a sikeremberek világában. A kötetzáró egyfelvonásos, A nagy lehetetlen ugyanezt a gondolatot fogalmazza meg az abszurd dráma formanyelvén.