Számi (Lapp) költészet Svédországban (dedikált példány) [antikvár]

Számi Gapp) költészet Svédországban KERESZTES LÁSZLÓ A kisebb rokon népek költészetéről, irodalmáról ma már átfogó képet alkothatunk az utóbbi időkben sorra megjelent antológiák alapján.' A lapp nép költészete talán az egyetlen, amely mindeddig alig-alig szólalt meg magyarul,^ pedig a lappok, saját nevükön számik Európában laknak, igaz Európa legeldugottabb szögletében: Norvégia, Svédország és Finnország északi hegyvidékein, egy kis csoportjuk pedig a Szovjetunióban, a Kola-félsziget belsejében. A lappok (számik) szépirodalmáról jelen folyóiratban Pusztay János tájékoztatta már az olvasókat,^ és foglalkozott a kérdéssel Domokos Péter is.'^ Az említett szerzők nagyrészt a finnországi számi irodalom szárnypróbálgatásait elemezték, a norvégiai lappok irodalmáról kevésbé, a svédországi számi költészetről úgyszólván semmit sem szóltak, noha a közép- és észak-svédországi lapp népköltészet a friss gyűjtésekből' következtetve ma is igen eleven, és a három skandináv ország lapp lakosságát összefoglaló tájegység, Lappföld (Sápmi) számi nyelvű irodalmának legnagyobb, immáron klasszikus költőegyénisége, Paulus Utsi is Svédországban alkotott. A számik legkedveltebb népköltészeti műfaja a jojka.^ Minden számi lakta vidéken ismerik: Közép-Svédországban (kb. Jokkmokk községig) a neve vuoUi, ettől ' Napfél és éjfél. (Finnugor rokonaink népköltészete. Az eredeti szövegekből válogatta és fordította KÉPES GÉZA.) Magyar Helikon, Bp. 1972.; — Medveének. A keleti finnugor népek irodalmának kistükre. (Válogatta és szerkesztette DOMOKOS PÉTER.) Európa könyvkiadó, Bp. 1975.; — Hozoll isten, holdacská. (Finnugor varázsigék, imádságok, siratók. Szerk. BERECZKI GÁBOR.) Európa Könyvkiadó, Bp. 1979.; — Leszállt a medve az égből. (Vogul népköltészet. Válogatta és szerkesztette KÁLMÁN BÉLA.) Európa Könyvkiadó, Bp. 1980.; — Részben még: Sámándobok, szóljatok. (Szibéria őslakosságának népköltészete. Ford. BEDE ANNA, válogatta KŐHALMI KATALIN.) Európa Könyvkiadó, Bp. 1974. í Tiszatáj 1972/2. 41^2; Forrás 1976/11. 28—29; Alföld 1980/8. 87—94. ^ PUSZTAY JÁNOS: A lappok szépirodalma. Filológiai Közlöny XXII. (1976), 215—224. " DOMOKOS PÉTER: Lappolc — bevezető. In: Medveének. 243—250; UÖ: Lapp irodalom. In: Uráli nyelvrokonaink. Tankönyvkiadó, Bp. 1978. 343—348. — Vö. még: ERKKIITKONEN: Finnország lapp írói. In: DOMOKOS PÉTER: Uralisztikai olvasókönyv. Tankönyvkiadó, Bp. 1977, 562—568. » Pl. Jojk — Yoik (Jojka). Sveriges Radios förlag, Stockholm 1969 (a svéd rádió hét nagylemezből álló sorozata) vagy HARALD GRUNDSTRÖM népköltészeti kiadványai, Id. alább. « A magyar szakirodalomban ajoiku kifejezés fordul elő gyakrabban (vö. Világirodalmi Lexikon). Ez a finnből átkerült szó nehézkesebb és nemzetközi vándorszónak kevésbé alkalmas, mint a ritkábban jelentkező jojka, amely egyrészt jobban megfelel a lapp ige tövének, másrészt felfogható természetes elvonásnak a magyarosabbnak tüno jojkál igéből. 528