A temetkező (dedikált példány) [antikvár]

Részlet a könyvből: Mióta időmilliomos lettem - könnyen osztogatják mostanában az időt egyesek, de nem baj, majd megkapják még ők is a magukét -, szóval azóta rászoktam az olvasásra. Szerettem én azelőtt is a könyveket, az irodalmat, és még csak nem is kizárólag a krimiket, hanem az úgynevezett nemes irodalmat is, ami nemcsak az időtöltést, hanem a lélek épülését is szolgálja - de hát kinek volt abban az időben érkezése arra, hogy könyveket olvasgasson? A munka! Igen, a munka! az töltötte ki az én életem minden percét. És a gond! A termelés gondja, a rám bízott emberek gondolja. És a felelősség. Mely akkor is töltött puskaként lebegett fölöttem, amikor pihenni tértem. Pihenés? Nevetnem kell! Mikor volt nekem pihenésem? Na, most van. Gondoskodtak róla. Így aztán az időt sokszor olvasással töltöm.