Évek tornya (dedikált példány) [antikvár]

„Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában " A FÜGGETLEN TÉRIDŐ VÁLTOZATAI LUKÁTS JÁNOS NOVELLÁSKÖNYVÉBEN Lényeglátó pontosság, csillámló játékosság, az édeniség képzetét keltő spirituális mélység és magasság találkozik Lukáts János szívet-lelket gyönyörködtető rövidprózai műveiben. Ami az istenadta hölgyeknél a báj, keUem és grácia, az az Évek tornya szerzőjénél az elegancia, szellemesség és bölcsesség. Nem igazán létezik olyan íróiskola, ahol ezeket az erényeket tanítanák. Aligha kétséges hát, hogy a jelen kötet szerzője tanulhatatlan talentumokkal megáldott író. Persze írónak sem akármilyen, mert líraisággal gazdagon erezett történeteit olvasva teljesen nyilvánvaló, hogy költő lakozik benne. A reális és szürreális határán mozgó, spontánul áradó elbeszéléseit, meserománcait, naplószerű útirajzait nagyobbrészt az álomlátó realista, illetve a realista álomlátó szemléletmódja határozza meg. A valósággal viszonylag nagy felületen érintkező írásain is átüt a léptéket és mértéket jelentő másik világ hamvas bájjal vegyített mágiája, a rögvalóságon fölülemelkedő lehetséges világ igéző látomása. Már a címadó mű olvasása közben tudom, hogy kedvemre való, sőt szívem szerint való tőrténetekkel lesz dolgom. Az öt fejezetben harminchét írást fölvonultató kötet végére érve pedig teljesen bizonyos, hogy a valóban beavatás jellegű elbeszélések lélekbe égett képekkel színezett világa úgymond halottnak hitt rétegeket képes megmozdítani a kellően motivált