Lavinia Tarsin házassága I-II. (aláírt példány) [antikvár]

Részlet a könyvből:- Milyen különös álom, gondolta magában Lavinia Tarsin és kezét homlokára szorította, amely égett és lüktetett az álom forróságától.Reggel négy óra volt s a nap még valahol a Sabin hegyek mögött nyugodott.Lavinia ledobta magáról a takarót és kiugrott az ágyból.Ez még a régi ágya volt, amelybe mint vendég feküdt le itt először, sok évvel ezelőtt. És még a kék selyem sátor fogta körül, mely bizony már kissé vesztett friss színéből, helyenként fakó volt, itt-ott foszladozni kezdett. a nap, mely délről özönlött reá, kissé megviselte fényét és dús redői között megbújtak a porszemek, az emlékek szivósságával.