Ó, uram, Teremtőm! (dedikált példány) [antikvár]

Előszó Rofkaim Mare - alias Marofka Imre - poéta natus, született költő. Költészete szárnyaló, feltartóztathatatlan, mint a mélyből feltörő forrás vize. Szavai a lélek legmélyebb rétegeiből törnek elő. Különösen erős a versek érzelmi töltése. Alaptémái: a vallás, a hitvesi szeretet, a családi kötelékek, a szülőföld, a magyar nép iránti elkötelezettség, a költői és tanári hivatás. Leggazdagabb ciklusa a feleségéhez írt versek sorozata. Ma, a személytelen „szex" korában talán szoktalan ez, de a költő az évmilliós érzés, a hitvesi szerelem szószólója, és ezzel példát mutat gyermekeinek is. Ugyanilyen szívhezszólóak a szüleihez, gyermekeihez, unokáihoz írt ciklusok. Szinte szerelmes szóval tud fohászkodni, imádkozni is, a hit életerő, reménység forrása számára. Ez indokolja a kötet címválasztását. Ugyanakkor Marofka Imre közéleti ember is, ennek a szerepkörének szintén hangot ad, de nem a napi politizálás szintjén. Megihleti a szabolcsi táj, a természet szépsége is. Minden élmény versek igazgyöngyévé változik a kezében. Költői neve maga is játékos kévéről tanúskodik. Köszöntünk, Rofkaim Mare, köszöntünk, költővé nemesült Marofka Imre\ Cselényi István Gábor