Dobrev Klára [antikvár]

"Világéletemben maximalista voltam. Nem akartam azt hallani, hogy könnyű nekem ilyen családi háttérrel. Nem éreztem jól magam, ha a dolgozatom éppen csak ötös lett. Annak 100 százalékosnak kellett lennie. Nemcsak egyszerűen jó akartam lenni, hanem kitűnő. Nem egy nyelvet akartam beszélni, hanem többet." "Este azért az egy mondatért egy szál vörös rózsával vártam a férjem. Vannak olyan pillanatok, amikor a férfi megérdemli a virágot. Nem minden nap vallanak szerelmet az embernek pélnum és a tévé nyilvánossága előtt." "Külföldön az az első, hogy a kezembe nyomnak egy kis könyvet, ami úgy néz ki, mint egy kapcsolási rajz. Legalábbis nekem elsőre teljesen olyannak tűnt. Mutatja, hol állunk, hova kell mennünk. Amikor ezt először láttam, Japánban, azt mondtam, botrány lesz, mert én azt nem tudom követni. Láttam vagy száz vonalat, húsz pontocskát... Na, aki ezen kiigazodik!"