Déryné voltam Kanadában / Curtain at Eight [antikvár]

Kertész Sándor több mint 50 évvel ezelőtt lépett a világot jelentő deszkákra. Az Országos Színész Egyesület vizsgája után bejárta úgyszólván egész Magyarországot, majd 1938-ban Budapestre szerződtették. A második világháború alatt volt német, román és orosz hadifogságban, s ahol csak lehetett színházat csinált - többek között a "híres" foksáni hadifogolytábor színházát. A háború után volt Liliom Nyíregyházán, Raszkolnyikov és Mágnás Miska Debrecenben, Tartuffe és Bóni Miskolcon. Mint rendező a Cigánybáró és a Denevér pécsi előadásaival tűnt fel, s e sikerei alapján a Fővárosi Víg Színház főrendezőnek szerződtette. Budapesti rendezései többszázas szériát futottak. Vezető tanára volt a színházán belül működő Fiatal Színészek Studiójának, amely irányítása alatt első helyen állt az országban. A József Attila Színház művészeként nagy sikerrel alakította A szabin nők elrablása c. bohózatban Rettegi Fridolin szerepét. Kicsit színháztörténész is. A Magyar Kabaré Történtete c. tanulmánya a Színház és Filmművészeti Szövetség szaklapjában jelent meg folytatólagosan. Szerepeink, rendezéseink száma szinte megszámlálhatatlan. Torontóban 25 éve él. Megalapította a mai napig is működő Torontói Művész Színházat, amelynek változatos műsorán Kálmán Imre Csárdáskirálynőjétől kezdve Pirandello IV. Henrikjéig a magyar és külföldi irodalom alkotásai szerepelnek. Színházában Budapest, Európa és Amerika legnépszerűbb magyar művészei lépnek fel. A torontói Helikon Irodalmi Társaságban Petőfiről, Csokonairól, Vörösmartyról szóló előadásai eseményszámba mentek. A VI. Multikulturális Színházi Fesztiválon 17 társulat 112 férfi színésze közül a kanadai zsűri "A legjobb férfi színész" nagydíjával tüntette ki. A VIII. Fesztiválon az általa rendezett színdarab nyerte el "A fesztivál legjobb előadása" díját. A színház 10 éves és 20 éves jubileumán különböző társadalmi szervezetek tüntették ki munkásságáért. Kanada állami díjjal jutalmazta. Könyve egyedülálló. A Magyar Színészet Történetét Bayer Józseftől napjainkig többen megírták, de hogy mi van a tengerentúlon, mit játszanak, hogyan, s kik? Mik az örömeik, gondjaik? Hogy, s mint oldják meg sajátos problémáikat? Ezt még senki nem írta meg. Ez a magyar színészet történetében fehér folt. Ezt igyekszik többek között eltüntetni ez a könyv. Ezen kívül a könyv tartalmazza Kertész Sándor félévszázad alatt kialakult színházi filozófiáját, tapasztalatait, észrevételeit, amelyeken keresztül az olvasó betekintést nyer a színház bűvös boszorkánykonyhájába. Dr. Boér Lili