Bővebb ismertető
kiadói borítója hiányzik
Milyen embert hozott létre a szocialista társadalom? Milyen, akár pozitív, akár negatív ösztönöket épített belénk a szabadság elementáris hiánya évtizedeken keresztül? Meg tudtunk, meg akartunk-e változni a bukása óta, vagy továbbra is makacsul magunkban hordozzuk az akkor kialakult reflexeinket? Ésmilyen emberi tragédiák rejtőznek az egyszerű szókapcsolat, a kommunizmus bukása mögött? Szvetlana Alekszijevics efféle kérdésekre keres választ könyvében, de nem száraz fejtegetésekben, hanem számtalan emberi sorson keresztül. Évtizedek óta gyűjti ezeket a történeteket, a közelmúlt fáradhatatlan krónikásaként, és az emberek megnyílnak neki, mert látják, hogy igazi empátiával találkoznak. Ez a könyve immár az ötödik darabja Az utópia hangjai című ciklusának: ezekben a polifonikus regény-vallomásokban emberek százai mesélnek arról, mit tett velük a kegyetlen huszadik századi történelem, vagy épp az azóta eltelt két és fél évtized. A világhírű belarusz írónő könyvei harmincöt nyelven jelentek már meg (kettő magyarul is: A háború nem asszonyi dolog; Fiúk cinkkoporsóban), számtalan díjat kapott, és a Nobel-díj legnagyobb esélyesei között is számon tarják. Könyvei alapján világszerte számos film, színdarabés rádiójáték készült. SZVETLANA ALEKSZIJEVICS IRODALMI DÍJAI: 2015. Irodalmi Nobel-díj 2013. A Német Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének békedíja, Frankfurt, Németország 2011. Angelus közép-európai irodalmi díj, Wrocław, Lengyelország 2010. Ryszard Kapuciński-díj, Varsó, Lengyelország 2007. A Nemzetközi Pen Klub Szólásszabadság díja, Hága, Hollandia 2006. Az Amerikai Irodalomkritikusok Egyesületének (NBCC) díja, New York, USA 2002. Sandro Onofri-díj, Róma, Olaszország 2001. Erich Maria Remarque Békedíj, Osnabrück, Németország 2000. Azév legjobb rádiójátékának díja, Berlin, Németország 1999. A Francia Nemzetközi Rádió A Világ Tanúja díja, Párizs, Franciaország 1999. Az Alfred Toepfer Alapítvány Herder-díja, Németország (átadás Bécsben) 1998. A legjobb politikai témájú könyv díja, Bréma, Németország 1998. Európai Együttműködésért díj, Lipcse, Németország 1998. A Glasznoszty Alapítvány díja Az év legőszintébb emberének, Moszkva, Oroszország 1997. Triumf-díj, Moszkva, Oroszország 1996. Andrej Szinyavszkij-díj A tisztességért és méltóságért az irodalomban, Moszkva, Oroszország 1996. A Svéd Pen Klub Kurt Tucholsky-díja, Stockholm, Svédország 1986. A Lenini Komszomol díja, Moszkva, Szovjetunió 1985. Konsztantyin Fegyin irodalmi díj, Moszkva, Szovjetunió 1985. Nyikolaj Osztrovszkij irodalmi díj, Moszkva, Szovjetunió
Alekszijevics, Szvetlana művei
Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics (Szvetlana Alekszandrovna Alekszijevics), (Sztanyiszlav (ma: Ivano-Frankivszk), 1948. május 31. –) Nobel-díjas belarusz író és oknyomozó újságíró.
1948-ban született ukrán és fehérorosz szülőktől az ukrajnai Sztanyiszlavban, de Fehéroroszországban nőtt fel. Iskolái elvégzése után helyi újságoknál dolgozott, majd a minszki Nyoman irodalmi lap munkatársa lett.
Újságírói pályafutása során elbeszéléseket írt olyan drámai események szemtanúival készült interjúk alapján, mint a második világháború, a Szovjetunió afganisztáni háborúja, a Szovjetunió felbomlása vagy a csernobili atomkatasztrófa. A Lukasenko-rezsim üldöztetése miatt 2000-ben elhagyta Fehéroroszországot. Az International Cities of Refuge Network szervezet menedéket ajánlott neki és a következő évtizedben Párizsban, Göteborgban és Berlinben élt. 2011-ben visszaköltözött Minszkbe.