Három diplomata [antikvár]

Három diplomatáról ír ebben a munkájában Maurice Paléologue, három diplomatáról, akiknek harmadikja, Ohateaubriand nem volt diplomata. A két első Talleyrand és Metternich annál inkább. Három megragadó személyiség, három történelmi arcél és mindhármuk mögött Napoleon óriási árnyéka, - az egész munka pedig vallomás magáról a diplomáciáról, vallomás a politikáról és főként vallomás arról a szerepről, amely az intellektuális, a gondolkozó emberre a politika és a diplomácia realizmusában vár. Ki írhatott volna erről hivatottabban, mint Maurice Paléologue, aki Franciaország pétervári nagykövete volt a háború alatt, aki töviről-hegyire kiismerte a diplomáciai mesterség minden nagyságát és nyomorúságát, minden igyekezetét és minden fortélyát. Az a Paléologue, akinek pétervári küldetése emlékezetes fog maradni, nemcsak azokért a diplomáciai cselekedetekért, amelyeket akkor ott végzett, és amelyekről ítéletet a történelem fog mondani, ezekről a cselekedetekről, amelyek mennyire hozzájárultak ahhoz, hogy gyászt, szenvedést, vérözönt, nyomorúságot és ma szinte gyógyíthatatlannak látszó bajokat hozzanak a világra, de akinek pétervári küldetése emlékezetes fog maradni főként és legelsősorban remekül megírt naplója miatt, amelyben felfedi az utolsó Romanov-cár udvarának életét, felfedi a cári adminisztráció egész ostoba és sötét szövevényességét, de ugyanakkor bemutatja nekünk a pétervári orosz társadalmat, keresztmetszetet ad az 1917 előtti egész Oroszországról.