Híres biológusok [antikvár]

AZ ÓKOR LEGHÍRESEBB TERMÉSZETTUDÓSA Az ókor egyik leghíresebb görög filozófusa, Arisztotelész nevét mindenki ismeri. Kevesebben tudják azonban, hogy a nagy görög bölcselő számos természettudomány, így a biológia megalapítója Is egyben. A világ megismerésére megalkotott filozófiája pedig a modern tudományos bizonyítás előfutárának tekinthető. A görögországi Sztageirában született i. e. 384-ben. Apja híres orvos volt, s az ifjú Arisztotelész a kor szokásainak megfelelően orvosinasként dolgozott apja mellett. Ennek köszönhetően komoly jártasságot szerzett az emberi test felépítésében, valamint az állat- és növénytanban. (A korabeli gyógyszerek ugyanis közvetlenül állati szervekből és gyógynövényekből készültek.) Tizennyolc évesen beiratkozott az athéni Akadémiára. Itt a másik nagy ókori szellemóriás, Platón tanítványa lett, később pedig vele t t OH ARISZTOTELÉSZ (i. e. 384—i. e 322) filozófus ¦ .^r- / egyenrangú filozófus-tudós társa. i. e. 344-ben feleségével Leszbosz szigetére költözött. E szigeten végezte állattani kutatásai többségét, és itt alkotta meg állatrendszertanát. Két év múlva - a kor leghíresebb tudósaként - a későbbi macedón világhódító, Nagy Sándor nevelője lett. Nagy Sándor trónra lépésével visszatért Athénba, és megnyitotta saját akadémiáját i. e. 355-ben. A nagy hadvezér bőkezű anyagi támogatásával széles körű növény- és állattani kutatásokat végzett, és jelentős természettudományos gyűjteményt halmozott fel. Akadémiájának könyvtára a korabeli Görögországban a legnagyobbnak számított, és mintául szolgált a későbbi alexandriai könyvtár számára is. Tizenkét év elteltével azonban Nagy Sándor meghalt. A világhódító patrónus halála Arisztotelész sorsára is rányomta bélyegét: makedónellenes tudóstársai perbe fogták. Arisztotelész nem várta meg, amíg az athéniak halálra ítélik, és elmenekült. Kétéves önkéntes száműzetés után halt meg i. e. 322-ben. Arisztotelész rengeteg tudományos területen alkotott maradandót. Élete során több száz könyvet írt, ezek nagy része azonban a megírásuk óta eltelt több mint két évezred alatt elveszett. Művei öt nagy csoportba oszthatóak, de a biológia tudománytörténete szempontjából természettudományos és természetbölcseleti-filozófiai munkái az igazán fontosak. Az állattannak nagy figyelmet szentelt. Megmaradt állattani művei az Állatok természetrajza, Az állatok részeiről, Az állatok mozgásáról, Az állatok nemzéséről, valamint Az állatok története címet viselik. Ezekben a könyveiben 520 állatfajt írt le, és 50 faj boncolásáról számolt be.