Országos Doktori Jegyzék II. [antikvár]

Tisztelt Olvasó!Engedje meg, hogy az alábbi gondolatok előrebocsátásával ajánljam figyelmébe az Országos Doktori Jegyzék második kötetét:Bár hagyományról beszélni még korai lenne, mégis érdemesnek tartom felidézni, milyen céloktól vezérelve, milyen körülmények között született meg a Doktori Jegyzék. Amikor 1993 után a tudományos képzés és a tudományos fokozat-odaítélés jogát visszakapták az egyetemek, többen kételyeiknek adtak hangot e reform indokoltságával kapcsolatban. Időközben befejezték tanulmányaikat az egyetemi doktori képzésbe elsőként felvételt nyert kollégák. Annak érdekében, hogy az egyes karokon folytatott doktori felkészülések", egyéni erőfeszítések eredménye mindenki számára követhető legyen, az Országos Doktori és Habilitációs Tanács (0DHT) kezdeményezte egy speciális szaknévsor" összeállítását és kiadását. A kivitelezésre a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) kapott megbízást. Ilyen előzmények után jött létre az általam szaknévsor"-nak nevezett kötetet gondozó szervezeti egység, a PhD Dokumentációs Központ, majd 1999. tavaszán, a DOSZ Tavaszi Szél című konferenciáján, a fiatal tudományos kutatók és doktoranduszok harmadik találkozóján mutattuk be az első Országos Doktori Jegyzéket.A DOSZ elnökségének szakmai közéletszervezésért felelős tagjaként fontosnak tartom megjelölni, miben látjuk mi - a doktori képzésben jelenleg részt vevők - a Doktori Jegyzék jelentőségét. A DOSZ alapítói a szer\'ezetet a fiatal magyar tudományos kutatók és doktoranduszok érdekképviseleti és szakmai közéletszervező testületeként határozták meg. Ehhez a kettős célmeghatározáshoz a DOSZ mindenkori vezetői a mai napig következetesen tartják magukat. A DOSZ az általa képviselt tudós-jelöltek életkorára, relatív szétszórtságára tekintettel nem a közösségi élmények szervezésére helyezi a hangsúlyt. Ez szükségtelen és visszatetsző erőlködés lenne. Az egymástól bizonyos értelemben elszigetelten működő, tudományos karrierjüket tudatosan építő fiatal kutatók igényeinek sokkal inkább megfelel egy szolgáltató típusú" testület, amely nem próbálja megerőszakolni tagjait, képviseltjeit. így, bár a DOSZ tevékenységének fontos eseménye az évente megrendezett Tavaszi Szél konferencia és a doktorandusz gólyatábor, ezek mellett a fiatal kutatók szempontjából legalább ekkora a jelentősége az ágazati konferenciák finanszírozását lehetővé tevő konferencia-támogatási pályázatnak, a doktori képzés aktualitásait közvetítő ACTA Doctoran-dorumnak, a kommunikációt biztosító Internet-oldalnak és levelezőlistáknak és más, a DOSZ által biztosítható háttérfeltételeknek.Mindezekre figyelemmel azt gondolom, hogy a Doktori Jegyzék a DOSZ-nak talán a legfontosabb szolgáltatása, hiszen ez a kötet évente dokumentálja a doktori képzés kimeneti oldalát". Ez nyilván érdekli a bemeneti oldalon " dolgozó közigazgatási és egyetemi szakembereket, akik a doktori képzés feltételrendszerét, kereteit kialakítják, akik a doktoranduszokat az önálló tudományos életre felkészítik. Ugyanakkor bizonyára érdekli magukat a fokozatot szerzett kutatókat, akik a kötetből megtudhatják, kik a pályatársaik, kik tartoznak az adott tudós generációjához, tudósévfolyamhoz". Végül - remélem - számot tarthat a kötet a doktori képzésben részt vevő kollégák érdeklődésére is, akik az egyes szakmai életrajzokat, a kutatási témaismertetéseket olvasva megtudhatják, mi az a nívó, amivel ma tudományos fokozatot lehet szerezni, mi az a szint, amihez saját erőfeszítéseiket mérniük kell. Utolsónak említve, de talán a legfontosabb funkciója a Doktori Jegyzéknek, hogy segíthet az egyes doktoráltak és a doktori képzés egészének teljesítményét megismertetni a gazdasági szféra képviselőivel, akik reménybeli alkalmazói, felhasználói is lesznek a képzési és kutatási eredményeknek.