Dzsingisz kán [antikvár]

Kevés vitatottabb személyisége van a történelemnek, mint Dzsingisz kán. Neve hovatovább egyet jelent a kegyetlenséggel, az esztelen vérengzéssel, a szadizmussal, egyet jelent a rombolással, a népirtással, vandalizmussal. Nevével takarózva és azzal visszaélve próbáltak megalomániás, őrült kalandorok - mint Ungern báró is - fasiszta államot létrehozni Belső-Ázsiában, és saját nagyravágyó terveiket mint a nagykán akaratát akarták elismertetni a puszták lakóival. Ugyanakkor évszázadokon át Dzsingisz nevével zászlaján harcolt a mongol nép függetlenségéért a mandzsu hódítók ellen. Dzsingisz nevét még napjainkban is babonás tisztelet övezi, bár a nagykán alakja egyre messzebbre tűnik a legendák ködében. Dzsingisz történelmi szerepének az értékelése nem egyszerű feladat, mivel bármiféle objektív igazságkeresés jegyében sem tudunk megfeledkezni a vérnek és könnynek arról a tengeréről, amely a hódítások nyomán tört fel Ázsia földjéből. a legszűkszavúbb keleti krónika fejezetei is hemzsegnek a hullahegyektől és a fehérre száradt csontvázak halmaitól. A mongol seregek tevékenysége nyomán pusztított az éhínség és a döghalál. A hódítások után azonban új államok születtek, melyek sajátosan egyesítették magukban a letelepedett népek szorgalmát a pusztalakók dinamizmusával. az is sajátossága még a tragikus események elemzéseinek, hogy szinte kivétel nélkül nem mongol források alapján készültek, melyek tudatosan színezik az események valóban kegyetlen vonásait, s olyan rémtetteket is a hódítóknak tulajdonítanak, amelyek valójában meg sem történtek.