Hunyadi János és kora [antikvár]

"Jó fegyvernökből a legerősebb vitéz, vitézből a legkiválóbb hadvezér lett." [Bonfini) Bonfini tömör jellemzését Hunyadi János életpályájáról igy folytathatnánk: a kiváló hadvezérből az egész kereszténység védelmezője, „atletha Christi", Krisztus bajnoka lett. A nyugati keresztény világ feje, a pápa adta neki ezt a címet, és a cím még életében nimbuszt vont alakja köré. Mint minden nagy ember, ö sem kerülhette el alakja egyfajta idealizálását. De nemcsak a kortársak, a későbbi, sőt a legújabb korok „krónikásai" is hozzájárultak ahhoz, hogy Hunyadi alakja csak pozitív vonásaiban álljon előttünk, egy kissé emberfelettivé nőjön. Hunyadiról, az „ország védelmezőjéről", majd később a nemzeti múlt nagy alakjáról nem illett másként, mint a tisztelet és elismerés hangján beszélni. így vált azzá az idealizált hőssé, akinek minden cselekedete vitán felül állt, aki kortársai közül jó néhány fejjel kimagaslott. Történetírásunknak azonban mindig volt egy olyan vonulata is, amely - anélkül, hogy Hunyadi nagyságát kisebbítette, jelentőségét kétségbe vonta volna - igyekezett a századokon át rakott talapzatról leemelni öt, és visszaállítani azok közé az emberek közé, akik között élt és tevékenykedett. E törekvések egy reálisabb Hunyadi-portré kialakítására különösen az utóbbi évtizedekben biztatnak sikerrel, amikor történetírásunk oly sok kiváló munkával járult hozzá, hogy Hunyadi koráról és benne az ö szerepléséről alkotott kép tovább tisztuljon, élesedjen. A korszak, amely elválaszthatatlanul összeforrott az ő nevével, nem tartozik az ország történetének békés, kiegyensúlyozott korszakai közé. Amikor csaknem szakadatlanul állni kellett a török háború „perzselő dü-