Politikus jogászok [antikvár]

A szocialista Magyarország politikusai között nagyon kevés volt a jogász - talán Münnich Ferenc az egyetlen jelentősebb kivétel. A hagyományos munkás-paraszt származású, diploma nélküli politikusokhoz a szaktárcák élén először mérnökök-orvosok csatlakoztak, majd az 1968-as gazdasági reform után a hetvenes-nyolcvanas években egyre több "Dimitrov téri fiú" került politikai pozícióba, de a közgazdászrohamhoz hasonló horgászrohamra nem került sor.A rendszerváltozás után viszont a politikai pályákon, illetve a közjogi állai pozíciókban taroltak a jogászok. Ez talán érthető, hiszen az államigazgatási jellegű pártállamot demokratikus jogállam váltotta fel, ahol a politikai tevékenység részben jogi keretekben folyik, részben kialakítja saját normatív szabályait, amelyek alkalmazása jórészt a jogászi logika szerint történik. A politika - mint a hatalom megszerzésének és megtartásának művészete - persze tágíthatja a normatív formalitást, emellett igyekszik a jogot eszközként is felhasználni (lásd például az úgynevezett perlési politizálás). Modern polgári társadalmakban emellett a politikusoknak éppúgy kialakul a hivatásrendje, mint, mondjuk, a pedagógusoknak, ügyvédeknek, bankároknak. A politizálás foglalkozássá válik, amellyel "überelni" lehet a "szakmát" - minisztériumok, nagyvállalatok, alapvető közintézmények élére lehet kerülni politikusként.