Zeneművészet [antikvár]

Zsugorfóliázott példány.
Azt, hogy a dianetika és a szcientológia alapítója hogyan és miért mélyült el annyira a zenében, nehéznek tűnhet megérteni - jegyezte meg néhány évvel ezelőtt egy kritikus. - Ám mégis létrehozott egy rendkívül energikus big bandet. És eközben megoldotta azt a problémát, amelyet olyan zenészek, mint Buddy Rich, sőt Woody Hermán sem voltak képesek. Vagyis egy combo energiáját összpontosítja egy big bandben, ami akkora mutatvány, mint az atom megszelídítése." Valójában L. Ron Hubbard egy életen át tartó zenerajongásával ennél jóval többet ért el. A hogyant és a miértet mindemellett egyáltalán nem nehéz megfejteni, különösen, ha figyelembe vesszük a művészetek iránti rajongását díjnyertes fényképészként, neves forgatókönyvíróként, kiváló költőként, valamint korunk és bármely más kor egyik legelismertebb és legszélesebb körben olvasott regényírójaként. Később pedig - különösen a Szcientológia alapítójaként - a zene vált azzá az egyetemes nyelvvé, amellyel igyekezett „a legnagyobb lelkeket is megörvendeztetni". Íme tehát L. Ron Hubbard története zenészként, egy újabb oldala egy olyan embernek, aki egyetlen élet alatt húsz életet élt - jelen esetben mint zenei rendező, hangszerelő, előadó és zeneszerző. És még ha nem is tekintette magát a legszigorúbb értelemben vett professzionális zenésznek, mégis ultramodern újítások történetéről olvashatunk itt tucatnyi zenei formában és stílusban.