Bővebb ismertető
HÁMORI BÉLA 1908-1981
Amikor tragikus hirtelenséggel itthagyott bennünket, éppen negyedszázada szolgálta a nemzeti könyvtár ügyét. Működése szolgálat volt, a szó legigazibb értelmében: párt- és állami vezetőként, nyugdíjasként egyaránt az Országos Széchényi Könyvtár, a magyar könyvtárügy érdekében, javára dolgozott.
Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelynek tagjait a felszabadulás, a kulturális forradalom új pályára lendítette. Munkásmozgalmunk egyik nagy hagyományú központjában, Miskolcon született. Munkáscsaládból származott, munkáját maga is munkásként kezdte. Számos más, tehetséges munkáshoz hasonlóan az ő számára is a felszabadulás utáni társadalmi átalakulás tette lehetővé, hogy továbbtanuljon, diplomát szerezzen. Felsőfokú könyvtárosi képesítésével 1951-ben az Országos Tervhivatalba került, ahol az ő nevéhez fűződik a könyvtár továbbfejlődésének a megalapozása, a bibliográfiai-információs munka kifejlesztése, társszerkesztője volt a Tervgazdasági statisztikai és számviteli bibliográfia köteteinek. Tehetsége és felelősségérzete sarkallta arra, hogy könyvtára falain túlnyúló érdeklődést tanúsítson a könyvtárügy országos gondjai iránt, s fokozatosan bekapcsolódjék megoldásuk elősegítésébe. Szakmai ismeretei és a munkás-paraszt hatalom iránti töretlen hűsége tette alkalmassá arra, hogy 1957 elején az Országos Széchényi Könyvtár miniszteri biztosává nevezzék ki. Olyan időszakban került a nemzeti könyvtár élére, amikor az válsághelyzetben volt, az évek óta lappangó belső vezetői