kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ady Endre - Magyar Családi Kalendárium 1989 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/955/5028955.jpg "Ady Endre - Magyar Családi Kalendárium 1989 [antikvár]")
Magyar Családi Kalendárium 1989 [antikvár]
Ady Endre, Ágh Attila, Báron György, Békés Pál, Benda Kálmán, Böszörményi Miklós, Breitner Miklós, Cselik Ágnes, Csoóri Sándor, Czilczer Olga, Darányi Sándor, Dávid Katalin, Domokos Pál Péter, Eörsi István, Goldschmidt Dénes, Gordon János, Gyárfás Ágnes, György Lajos, Hanák Péter, Hidvégi Máté, Kallós Ede, Karácsony András, Karinthy Frigyes, Kéri László, Kodolányi Gyula, Kolos Tamás, Korga Zsuzsa, Lakatos Mária, Ludassy Mária, Majtényi László, Makovecz Benjamin, Mándy Iván, Márton László, Megyesi Gusztáv, Miszlivetz Ferenc, Nagy Gáspár, Nagy Ilona, Nemes Nagy Ágnes, Nyíri Tamás, Pálhegyi Ferenc, Pap Éva, Petsching Mária, Rába György, Sántha László, Schäffer Erzsébet, Szabó Miklós, Szállási Árpád, Szántó Péter, Szepesi Attila, Szvetelszky Zsuzsanna, Takács Márta, Takáts Gyula, Tornai József, Tóth Eszter, Várady Szabolcs, Vargha Balázs, Vas István, Zempléni Ádám
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1730 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Magyar Családi Kalendárium 1989 [antikvár]
Szerző:
Ady Endre
,
Ágh Attila
,
Báron György
,
Békés Pál
,
Benda Kálmán
,
Böszörményi Miklós
,
Breitner Miklós
,
Cselik Ágnes
,
Csoóri Sándor
,
Czilczer Olga
,
Darányi Sándor
,
Dávid Katalin
,
Domokos Pál Péter
,
Eörsi István
,
Goldschmidt Dénes
,
Gordon János
,
Gyárfás Ágnes
,
György Lajos
,
Hanák Péter
,
Hidvégi Máté
,
Kallós Ede
,
Karácsony András
,
Karinthy Frigyes
,
Kéri László
,
Kodolányi Gyula
,
Kolos Tamás
,
Korga Zsuzsa
,
Lakatos Mária
,
Ludassy Mária
,
Majtényi László
,
Makovecz Benjamin
,
Mándy Iván
,
Márton László
,
Megyesi Gusztáv
,
Miszlivetz Ferenc
,
Nagy Gáspár
,
Nagy Ilona
,
Nemes Nagy Ágnes
,
Nyíri Tamás
,
Pálhegyi Ferenc
,
Pap Éva
,
Petsching Mária
,
Rába György
,
Sántha László
,
Schäffer Erzsébet
,
Szabó Miklós
,
Szállási Árpád
,
Szántó Péter
,
Szepesi Attila
,
Szvetelszky Zsuzsanna
,
Takács Márta
,
Takáts Gyula
,
Tornai József
,
Tóth Eszter
,
Várady Szabolcs
,
Vargha Balázs
,
Vas István
Zempléni Ádám
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 230 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Békés Pál (Budapest, 1956. március 27. – Budapest, 2010. május 28.) magyar író, drámaíró, műfordító, egyetemi tanár.
Tanulmányait a budapesti Radnóti Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – angol összehasonlító irodalomtörténet szakon (1975–1980) végezte. Közben az érettségi után kérdezőbiztosként is dolgozott.
1980 és 1981 között magyar- és angolszakos tanárként dolgozott. 1994-től 1996-ig a Magyar Televízió Irodalmi, Képzőművészeti, Színházi Stúdióját (IKSZ) vezette, majd 1997 és 2000 között mint színházért és irodalomért felelős szerkesztő dolgozott.
2000-től az IBBY (International Board on Books for Young People Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnöke. 2004-ben a nagy-britanniai magyar kulturális évad, a Magyar Magic művészeti kurátoraként dolgozott.
2005-ben A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalom ötletgazdája.
Többek között Vladimir Nabokovot, Anthony Burgesst, Woody Allent fordított angolból.
Két gyermeke van: Bálint és Dorottya.
A Békés Pál Civil Társaság 2013-ban megalapította a róla elnevezett Békés Pál-díjat, amit évenként ítélnek oda egy magyar írónak, aki különösen értékes prózai művel hívja föl magára a figyelmet.
Tanulmányait a budapesti Radnóti Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – angol összehasonlító irodalomtörténet szakon (1975–1980) végezte. Közben az érettségi után kérdezőbiztosként is dolgozott.
1980 és 1981 között magyar- és angolszakos tanárként dolgozott. 1994-től 1996-ig a Magyar Televízió Irodalmi, Képzőművészeti, Színházi Stúdióját (IKSZ) vezette, majd 1997 és 2000 között mint színházért és irodalomért felelős szerkesztő dolgozott.
2000-től az IBBY (International Board on Books for Young People Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnöke. 2004-ben a nagy-britanniai magyar kulturális évad, a Magyar Magic művészeti kurátoraként dolgozott.
2005-ben A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalom ötletgazdája.
Többek között Vladimir Nabokovot, Anthony Burgesst, Woody Allent fordított angolból.
Két gyermeke van: Bálint és Dorottya.
A Békés Pál Civil Társaság 2013-ban megalapította a róla elnevezett Békés Pál-díjat, amit évenként ítélnek oda egy magyar írónak, aki különösen értékes prózai művel hívja föl magára a figyelmet.
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Majtényi László az MTA doktora (2010), adatvédelmi biztos (1995–2001), az ORTT elnöke (2009–2010), az Eötvös Károly Intézet elnöke(2003–). Kutatási területei: hajózási jog, alkotmányjog, ombudsman-intézmények, információs jogok, médiajog
SOMA (2017, Érd) nem az első ír terrier emberei családjában, előtte 17 évig a család szeretett tagja volt dédnagynénje, Luca. Soma figyelemreméltóan csavaros észjárású és kimondottan jóképű, ami a kutyásoknak is feltűnt. Jó emberek vették körül, megszerették, még versenyzői karrierjét is egyengették. Itthoni és külföldi szakértők mondták ki róla, hogy „Kölyök bajnok”, „Fiatal bajnok”, „Felnőtt bajnok”, „Klubgyőztes”, „A kiállítás legszebb kutyája”, „Fajtagyőztes”. Több szervezet „Championátus” címét is büszkén viseli. Még csak négyéves múlt, előtte a jövő, a családalapítás.
Majtényi László (1950, Budapest) Soma egyik embere.
SOMA (2017, Érd) nem az első ír terrier emberei családjában, előtte 17 évig a család szeretett tagja volt dédnagynénje, Luca. Soma figyelemreméltóan csavaros észjárású és kimondottan jóképű, ami a kutyásoknak is feltűnt. Jó emberek vették körül, megszerették, még versenyzői karrierjét is egyengették. Itthoni és külföldi szakértők mondták ki róla, hogy „Kölyök bajnok”, „Fiatal bajnok”, „Felnőtt bajnok”, „Klubgyőztes”, „A kiállítás legszebb kutyája”, „Fajtagyőztes”. Több szervezet „Championátus” címét is büszkén viseli. Még csak négyéves múlt, előtte a jövő, a családalapítás.
Majtényi László (1950, Budapest) Soma egyik embere.
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
(Ercsi, 1948 – ) magyar Pulitzer-díjas újságíró, író, publicista.Ercsiben született, ott is töltötte gyermekkorának első éveit. Édesapja uradalmi számtartó, édesanyja temesvári polgárlány.
Saját bevallása szerint fiatalon többfélé dologba belekezdett: segédmunkáskodott, színházat csinált, bábozott, ugyanakkor már írni is elkezdett.
Az 1990-es évek elejétől a Nők Lapja munkatársa, azelőtt a Gyermekünk című lapnál dolgozott.
Lázár Ervint kedvenc meseírójának tartja.
Mottója: „Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk." (Simone Weil)
Díjai
Galsai Pongrác-díj (1990)
Magyar Lajos díj (1996)
A Magyar Köztársaság lovagkeresztje (2000)
Pulitzer-emlékdíj (2001)
Vörösmarty Mihály-díj (2004)
Prima Primissima díj (2009)
Nők Lapja Café internetes szavazás az utóbbi 10 év legsikeresebb női írói közé választotta (2011)
A Lafemme magazin zsűrije az 50 legbefolyásosabb magyar nő közt tartja számon (2011)
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2018)
Saját bevallása szerint fiatalon többfélé dologba belekezdett: segédmunkáskodott, színházat csinált, bábozott, ugyanakkor már írni is elkezdett.
Az 1990-es évek elejétől a Nők Lapja munkatársa, azelőtt a Gyermekünk című lapnál dolgozott.
Lázár Ervint kedvenc meseírójának tartja.
Mottója: „Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk." (Simone Weil)
Díjai
Galsai Pongrác-díj (1990)
Magyar Lajos díj (1996)
A Magyar Köztársaság lovagkeresztje (2000)
Pulitzer-emlékdíj (2001)
Vörösmarty Mihály-díj (2004)
Prima Primissima díj (2009)
Nők Lapja Café internetes szavazás az utóbbi 10 év legsikeresebb női írói közé választotta (2011)
A Lafemme magazin zsűrije az 50 legbefolyásosabb magyar nő közt tartja számon (2011)
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2018)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............