Bővebb ismertető
A tervekkel, reményekkel és elszántsággal megcélzott 1982. esztendőről előre is sok mindent tudtunk. Tudtuk például, hogy nem lesz kevesebb dolgunk, mint az előző évben volt, tudtuk, hogy lesznek előre nem látható és tervezhető feladataink és tudtuk azt is, hogy a kongresszus óta végzett munkáról félidős beszámolót kell készítenünk. Azt azonban még sejteni is alig sejthettük, hogy a közvetett és közvetlen társadalmi Változások a gördülékenynek ígérkező előkészítő munkát is milyen bonyolulttá tehetik. Elnökségünk tevékenységében ez a jelenség úgy csapódott le, hogy az összefoglaló bizonyos tartalmi kérdéseiben vita alakult ki. A vita arról folyt, hogy a beszámoló mennyire legyen több a mindennapi munka puszta feltárásánál. Csak olyan kérdésekről legyen-e szó, amelyeket a kongresszusi határozatok megfogalmaztak, vagy utaljunk bátran valamennyi mai jelenségre? A vita eldőlt, a testület az utóbbi megoldásra szavazott. Tudtuk azt is, hogy mindazok, akiktől segítséget kérünk szívesen segítenek. Ezt jólesően tapasztaltuk a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége 25. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi KV üléshez sok, különböző formában kapott segítségben. Céljaink önzetlen támogatása érhető tetten az év első felében megjelent évkönyvben és kifejeződik az együttműködési szándék a nagy jelentőséggel bíró és tovább folyó minikönyv-rajzokban. És példálódzhatnánk tovább. Ha pedig a dolgozó tagság áldozatkészségére gondolunk, akkor az események leírására a rendelkezésre bocsátott terjedelem kevésnek bizonyulna. (Csak egyetlen példa: maga az évkönyv!) 1982-ben sem tapasztaltunk mást, mint korábban: a tagság túlnyomó többsége — munkahelyeken és műtermekben — dolgozni kíván, s azt várja tőlünk, hogy segítsük eredményesen a sikeres munkához szükséges feltételek javulását.