Az amerikai demokrácia [antikvár]

Kiadói borító nélkül.
Tocqueville-t olvasva mindig újra és újra eszünkbe kell idéznünk, hogy briliáns Amerika-elemzését a szerző 1835-ben vetette papírra. Olyan kérdésre keres választ, amely ma talán még időszerűbb, mint 1835-ben. Mitől működik jobban a demokrácia általában, illetve az amerikai demokrácia, mint más, különböző örökségektől terhes rendszerek? Két dolog különösen meglepő Tocqueville-nál: a gondolatmenet tisztasága és látszólagos egyszerűsége (az embernek mindig az az értése, hogy erre maga is rájöhetett volna), és a szerző fényes pártatlansága. Tocqueville, a francia nemesúr, az ancien régime gyermeke fejébe veszi, hogy összehasonlítja a francia és az angol politikai rendszert, s ezért 1821-ben elutazik - Amerikába, mert hite szerint itt tanulmányozhatja a demokráciát a legtisztább formában. Nem feltétlen híve a demokráciának, de kénytelen tudomásul venni, hogy jobban működik, s előbb-utóbb uralkodóvá válik a földön. Még azt is megjósolja, hogy két nagyhatalom lesz, az amerikai és az orosz (megint jusson eszünkbe: 1835-ben), az egyik a szabadság, a másik a szolgaság fegyverével hódítja meg a világ felét. Másfelől rámutat a demokrácia buktatóira: a közvélemény előtti teljes behódolásra (ebben a Tömeg és hatalom gondolatmenetét előlegezi meg), a kultúra elsekélyesedése, sőt még olyan, a politikától látszólag messze eső kérdésekre, mint a család átrendeződése, s a túlzottan emancipálódott nők nőietlensége. Az amerikaiak és franciák egyaránt büszkék Tocqueville-ra, egyaránt a sajátjuknak tekintik. Műve már korábban is nagy sikert aratott, jelentősége azóta egyre nő. Ha valaki Amerikát akarja tanulmányozni, Tocqueville művével kell kezdenie. Az amerikai demokrácia most jelenik meg először magyarul teljes terjedelemben. A kötetet név- és tárgymutató egészíti ki.