Rudolf Steiner él [antikvár]

Lapélein pár apró halvány folttal.
Ki ​​az ember? ANTROPOS! Milyen sorsra van szánva? SOPHIA! A válasz a kettő egységében, az antropozófiában várakozik. Az emberiséget a szellemfelejtés nehéz álmából felébreszteni ma talán a legnehezebb földi feladat, amelynek felelőssége alól több senki sem húzhatja ki magát. Ezt minden Földre küldött beavatott közül Rudolf Steiner tudta a legjobban, aki számára ez a feladat egész földi életének meghatározó motívuma volt. Az a ragyogó ív, amelyet hatvannégy földi esztendejével az ember evolúció földi-kozmikus képletébe írt, nem rögzített, befejezett forma, hanem élő szellemi erőközpont, amely a jelenkor emberének szellemi aspirációiból tovább él, formálódik, erősödik. Az emberi élet minden történése mögött a szellem munkál. Ennek a szellemi jelenlétnek a felismerése rendkívüli módon befolyásolja az élet további alakulását. Más szóval: a szellem jövője az emberiség kezében van letéve. Rudolf Steiner öröksége a mi jövőnk záloga. Minden fátyol lehullt, minden eddig rejtett tudás napvilágra került. A kérdés: vállaljuk-e a napvilág fényét, erejét, felelősséget? Aki vállalja, annak lesz szeme és látni fog, lesz füle és hallani fog, lesz bátorsága, ezért benne és általa Steiner és a modern Michael-Krisztus-reveláció földi impulzusa, az antropozófia az emberi jövő szellemi gerincévé válik.