A Marx előtti filozófia története [antikvár]

BEVEZETÉS A filozófia történetét a különféle szerzők igen eltérő szempontok alapján tárgyalják, és éppen ezért nagyon különböző az a kép is, amelyet az emberi gondolkodás múltjáról elénk tárnak. A polgári kutatók gyakran csak mint eszmék történetét, ábrázolják. A tudományos kutatás, a marxista filozófia történetírás azonban ezzel az idealista szemléletmóddal nem elégedhet meg. Mélyebbre kell hatolnia, és az egyes bölcseleti nézetek keletkezését, fejlődését, a különféle filozófiai kategóriák felmerülését, az ilyen vagy olyan kérdések megválaszolásának az előrehaladását a mindenkori társadalmi, gazdasági viszonyokból, az emberi ismeretek, a tudományok adott fejlettségi szintiéből kiindulva kell megmagyaráznia. Magának az emberi gondolkodás múltjának egy ilyesfajta - azaz materialista — megértéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy már elöljáróban — még a konkrét történeti anyaggal való megismerkedés előtt — tisztázzunk néhány filozófiai alapfogalmat és áttekintsük a filozófia történetének legfontosabb törvényszerűségeit. Hangsúlyozzuk, hogy Bevezetésünk e kettős célkitűzést csak vázlatosan valósíthatja meg. Ennek ellenére úgy véljük, hogy a bölcselet terén nem járatos, a filozófiai problémákkal most ismerkedő számára mégis segít eligazodni az emberi gondolkodás múltjának történetében. Persze a későbbi tárgyalás során azok a filozófiai fogalmak, filozófiatörténeti törvényszerűségek, amelyeket most csak vázlatosan, csupán bizonyos fokig leegyszerűsítve érinthetünk, kézzelfoghatóbb, érzékibb alakot fognak ölteni és árnyaltabban állnak majd előttünk. MI A FILOZÓFIA? Mivel jegyzetünk a filozófia történetét tárgyalja, a bölcseleti alapfogalmak kapcsán legelőször arra a kérdésre kell választ adnunk, hffgv: mi a filozófia? Ennek a problémának a tisztázása azért is rendkívül fontos, mert a vele összefüggésben megfogalmazódott válaszok igen különbözők, nagyon gyakran egyenesen ellentmondásosak, ami megmutatkozik többek közt abban, hogy míg egyesek (pl. Arisztotelész) a filozófiában szellemi gyönyöröket előidéző elmélkedést látnak, addig mások (pl. Wundt, némely ókori sztoikusok) a bölcseletet a „tudományok tudományágnak tekintik. Mi hát az igazság? Mit kell értenünk filozófián? A válaszadás első lépéseként megemlítjük, hogy a filozófia kifejezésnek — más fogalmakhoz hasonlóan megvan a maga története., Nyelvi származását is tekintve két ógörög szó —^filia (szeretet) és szófia (bölcsesség) — összetétele. Eredeti értelme szerint a bölcsesség kedvelését jelenti és első ízben Hérodotosznál találkozunk vele akiről Kroiszosz így beszél Szolónhoz: sok országot bejártál szemlélődés végett". A filozófia kifejezés tartalmát azonban nem határozhatjuk meg etimológiai úton. Az ugyanis, amit a szóban forgó szó az emberi gondolkodás történetében jelöl, egészen más, mint amit eredetileg az ókori görög nyelvben jelentett.