Logika [antikvár]

Előszó helyett Lectori salutem!Köszöntjük az olvasót azaz a hallgatót , aki előadások, szemináriumok és bizonyos alapvető ismeretek megszerzése után kézbe veszi ezt a könyvet, hogy a logika vizsgán érvényes (és számára kedvező) érdemjegyet szerezzen.Minden egyes egyetemi (J-10) könyv és tankönyv kétélű fegyver. Egyfelől biztos és körülhatárolt anyagot ad a hallgatók kezébe azokról az ismeretekről, amelyeket birtokolnia és amelyekből vizsgáznia kell. Másfelöl viszont mentesíti a hallgatótársadalmat az előadások és részben a szemináriumok látogatása alól; hiszen ott a könyv! Évek óta fájdahnas jelenség, hogy még nyomtatott könyv hiányában is az első előadás 90% feletti látogatottsága exponenciálisan csökken, a másodikon 60-70%, a hannadikon 50%, majd beáll fokozatosan egy 0-30% közötti stabil értékre azokból a hallgatókból, akik most már kitartanak a kurzus végéig, s akik Isten tudja milyen okból mégis fontosnak tartják az órák látogatását. Persze ezen végső szint beállása sajnos nem az előadások jóságfokától függ, hanem bizonyos külső (exogén) és belső (endogén) hatások függvénye (ilyenek a szüm- ill. antipátia, az időjárás, az órák időpontja stb.)De az is igaz, hogy ha az előadás csak a könj^ben foglaltak elmondására (Uram bocsá! felolvasására) szorítkozik, akkor valóban mind az előadó személye, mind az óra látogatása teljesen felesleges.Van azonban egy pozitív oldala is a könyvkiadónak, mint arról az Allentovm College-ban győzött meg engem Bemard O'Connors atya, akinek a The humán knowledge" című előadását (melyen a hallgatók létszáma a nálunk szemináriumonként kívánatos 20 fó alatt volt) néhány bevezető mondat után a gyerekek főleg az amazontermészetü hallgatólányoktól indíttatva a szó szoros értelmében végigvitatkozták, először még parlamentáris stílusban, az óra vége felé már parázs hangulatban, egymás szavába vágva; s eközben az előadó úr jóságosan mosolygott. Az óra végén azután az atya kb. 5 percben összefoglalta a vita eredményét és az aznapi penzum anyagát. S mikor az óra befejeztével megkérdeztük, hogy a gyerekek hogyan fognak felkészülni és vizsgázni az anyagból (tudniillik valamennyi óra hasonló stílusban zajlik), jóságos mosolyával azt felelte, hogy ott a könyv, majd abból megtanulják" és hozzátette: hát nem ez az órák igazi értelmef Persze az amerikai hallgató student", aki az egyetemen studírozni, agyát pallérozni, tanulni akar, a magyar hallgató pedig hallgató", aki (évek tapasztalata győzött meg) hallgat". És sajnos csak a vizsgán deriil ki, hogy tanár úr, én már ezt akkor sem értettem!"; jóllehet mindig megkérdeztem, hogy tiszta és világos volt-e mindaz, amit elmondtam.