Logikai kifejezések magyarázata [antikvár]

Előszó I. A szótár célja A mindennapi életben, de különösen a tudományos életben gyakran használnak olyan kifejezéseket, anielyek logikai természetűek, vagy legalábbis logikai vonatkozásúak. Ilyen kif^ezések pl.: arra a következtetésre jutott; fogalma sincs róla, meggyőző érveket sorakoztatott fel mellette stb. Nem véletlen, hogy ezek a kifejezések eny-nyire elterjedtek. A logika ugyanis nem szaktudomány abban az értelemben, mint pl. a fizika vagy a jogtudomány. Közismert megállapítás, hogy minden tudomány - és hozzá lehetne tenni, hogy minden foglalkozási ág - alkalmazott logika. Ennélfogva a gondolkodás tartalmára, formáira és műveleteire vonatkozó kifejezések minden ember szókincsének - kisebb vagy nagyobb mértékben - szerves részét alkotják. Hegel helyesen állapitotta meg, hogy ami ismert, az még nem megismert. Ebben a vonatkozásban ez a megállapitás ugy érvényes, hogy bár a logikai kifejezéseket mindenki használja, sokan nincsenek tisztában értelmükkel, tartalmukkal. A logikai ismeretek hiánya következtében sajnálatosan gyakori eset, hogy a logikai kifejezéseket oda nem illően értelmezik, illetve használják. Pl, meghatározásként kezelnek olyan állitásokat, amelyek csak jellemzik, leirják a szóban forgó fogalmat, özonyitásként fogadnak el, illetve alkalmaznak idézeteket, példákat. Ilyen, esetleg még súlyosabb hibákkal is gyakorta találkozunk előadásokban, cikkekben, könyvekben stb. Különösen súlyosak ezek a hibák a szellemi munka olyan lerületein, ahol elsőrendű feladat a nevelés és a felvilágosítás. Az enilitett nehézségek vezettek arra a gondolatra, hogy logikai szótárt állítsak össze. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy ösz-szegyüjtsenr a logikai jellogü kifejezéseket és megmagyarázzam értelmüket. Azonban a gyűjteménynek nem az a feladata, hogy pótolja a logikai tankönyveit, még kevésbé a tudományos müveket. Csupán az- 7-6373 3