Marxista-Leninista esztétika IV. [antikvár]

Szigeti József: Az ágazati esztétika általános kérrléHei I. rész gj_vn^t_kérdésfelYetések ¦ Az általános esztétika a művészetek általános törvényszerűségeit és az esztétikumnak a művészet előtti, művészetit megelőző formáit elemezte, ezek közös törvényszerűségeit igyekezett megtalálni. Az ágazati esztétika viszont a- művészetek sajátos törvényszerűségeivelformanyelvével, műfajainak problémáival, világábrázolásuk sajátosságaival foglalkozik. Napjainkban persze 'igen gyakran hangoztatják, hogy tulajdonkeppen nincs is ilyen ágazati esztétika, amennyiben a?, ágazati esztétika szerintük egyszerűen olyan szisztematikus vagy törtérielmi tudom.ájiyoknak lenne 'a tárgya, mint amilyen az irodalomtudomány vagy irodalomtörténet, azonban az a tény, hogy az esztétika végső soron filo_zófi'ai jellegű tudomány. Ez a filozófiai jelleg pedig éppúgy megmutatkozik az ágazati esztétika módszerében mint problémáinak tartalmá-ban, abban, h0t,y rendkívül szoros szálakkal kapcsolódnak kérdései más filozófiai területekhez; nem lehet például a tragédia esztétikai formapr.jblén:í'it lo.;<4rleni u tra-.gikum etikai kategóriájának filozófiai feldolgozása nélkül, tehát nem lehet ezt az egész problémakört kiszakítani a marxista filozófia egj^ségéből. Különösen akkor nem, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a marxizmus végső soron filozófia és szaktudomány teljesen uj köcslönös egymásbaépitásére törekszik, amelynek során a szaktudományok filozófiai tartalmat s a filozófia szaktudományos megalapozást nyer egy olyan történelmi folyamatban, amely a szocializmus talaján megy végbe, s amelynek ma még sok tekintetben csak a kezdeteinél tartunk. Így hát erre a kérdésre is vonatkozik az, amit előadásaim kezdetén a művészettel foglalkozó szaktudomány és az esztétika viszonyáról mondottam. A_formális-lof;ikai és a dialektikus kérdésfeltevés különbsége ¦ V';¦ ^9nnek_ala2 ja_a_müv é sze t _f S -' i' í W A nűvószeti ágazatok kérdéseit az esztétikusok hosszú időn keresztül igen szűkösen, elvontan, elégtelenül tették fel. Főleg az a kérdésfeltevés uralkodott, hogy hogyan, milyen nézőpontokból lehet felosztani a kű- I I