BBC Világtörténelem 2018. június [antikvár]

Részlet: BEKÖSZÖNTŐ Kedves Olvasó! Lapunkkal - amellett, hogy élvezetes órákat kívánunk Önnek - a kétkedés hajlamát is erősíteni szeretnénk a kedves Olvasóban. Ha még az egzakt természettudományokban is benne rejlik az értelmezések és az értékelések különbözősége, akkor ez sokszorosan igaz a történelemre, s kivált, ha az beleér a közvetlen közelmúltba vagy éppenséggel a jelenbe. Ez a felfogás vezérli a brit anyalap szerkesztőit, amikor nagy jelentőségű történeti és a múltat magán viselő politikai kérdéseket avatott szakértők által több oldalról megvilágítva, legtöbbször egymással élesen vitázva tárja az Olvasó elé. Ebben a számunkban három ilyen sok nézőpontú összeállítással is találkozhat. 1945. augusztus 6., a hirosimai atombomba pusztítása óta hol halványulva, hol hektikus nyugtalanságot keltve létünk egyik alapkérdése, hogy miként éljünk együtt a nukleáris fenyegetettséggel; még azt a feltételezést is megengedve, hogy éppen a veszély nagysága adja a háború elkerülhetőségének esélyét (58. oldal). A kételkedés létjogosultságát erősítik a történelem során sokáig jelentőségükben abszulotizált forradalmak szerepéről szóló vélemények (32. oldal). Nagyon izgalmasnak találtam már a kérdésfölvetést is: miért kísérti még mindig az Egyesült Államokat a múltja? Hogyan lehetséges, hogy az az ország, amely immár egy évszázada a világtermelés jelentékeny részét - ötven éven át a negyedét, ma kb. 15 százalékát - állítja elő, és a világpolitika leginkább meghatározó ereje, ma is magán viseli azokat a törésvonalakat, amelyeket a több mint másfél évszázaddal ezelőtti polgárháború vágott a nemzet testébe (42. oldal).