kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Abádi Imre - Uj Idők 1923. január-június (fél évfolyam) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/180/5268180.jpg "Abádi Imre - Uj Idők 1923. január-június (fél évfolyam) [antikvár]")
Uj Idők 1923. január-június (fél évfolyam) [antikvár]
Abádi Imre, Ady Endre, Andersen György, Angelo, Bartóky József, Beck Ö. Fülöp, Beszédes László, Bíró István, Bónyi Adorján, Boross Sándor, Bródy László, Charles Dickens, Csermely Gyula, Dobosi Pécsi Mária, Dudits Andor, Emőd Tamás, Endrődi Béla, Erdődy Elek, Erődi Jenő, Falu Tamás, Farkas Imre, Feleki Sándor, Felvinczi Takács Zoltán, Ferenczy Károly, Feszty Árpádné, Feszty Masa, Fodor Erzsébet, Fodor Gyula, Fodor László, Forbáth Sándor, Gács Demeter, Glatz Oszkár, Guy de Maupassant, Gyökössy Endre, Hangay Sándor, Hegedüs László, Heyer Artur, Holló Magda, Horvai János, Ifj. Krúdy Gyula, Ifj. Radványi Sándor, Illy János, Jakab Ödön, Jászay Horváth Elemér, Jeanne Marni, Kálmán Jenő, Kálnoki Izidor, Kosáryné Réz Lola, Kosztolányi Dezső, Krónikás, Lányi Viktor, Leffler Béla, Ligárt János, Lőrinczy György, Lux Elek, Lyka Károly, Makoldy József, Márk Lajos, Mészöly Géza, Moly Tamás, Munkácsy Mihály, Mühlbeck Károly, Nadányi Zoltán, Nagy Lajos, Nil, Olgyai Viktor, Pákozdy Ferenc, Palágyi Lajos, Pállik Béla, Pásztor József, Paul Busson, Pekár Gyula, Pékár Gyula, Petri Mór, Poll Hugó, Rády Dénes, Révész Imre, Rudnay Gyula, Rudolph Stratz, Ruzitska Mária, Sas Ede, Sós Endre, Strobl Alajos, Surányi Miklós, Számadó János, Szebenyi Sándor, Szederkényi Anna, Szentgyörgyi István, Sztrokay Kálmán, Tábori Kornél, Tamás Ernő, Telcs Ede, Telekes Béla, Térey Sándor, Tóth Árpád, Tutsek Anna, Vándor Iván, Varságh János, Veres, Vértessy Gyula, Vészi Margit, Vojnovich Géza, W. W. Jacobs, Zichy Mihály, Zoltán Vilmos
Részlet:
A költő és a Halál
Sötétség. A szin mögött háromszor megzörgetik a kaput. Aztán megint háromszor. Két öblös férfihang, a gazdáé és a századosé, a sötétségben feleselget. Minden szavuknak különös súlya van.
A százados: Nyissák ki a kaput! Nyissák ki!
A gazda: Mi az? Mi kell?
A százados: Petőfit keressük. Petőfi Sándort.
A gazda: Petőfi alszik. Hagyjátok pihenni.
A százados: Most nincs ideje a pihenésnek! Keljen föl!
A gazda: Ki az, aki keresi?
A százados: Egy honvédtiszt.
A...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
7980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
A költő és a Halál
Sötétség. A szin mögött háromszor megzörgetik a kaput. Aztán megint háromszor. Két öblös férfihang, a gazdáé és a századosé, a sötétségben feleselget. Minden szavuknak különös súlya van.
A százados: Nyissák ki a kaput! Nyissák ki!
A gazda: Mi az? Mi kell?
A százados: Petőfit keressük. Petőfi Sándort.
A gazda: Petőfi alszik. Hagyjátok pihenni.
A százados: Most nincs ideje a pihenésnek! Keljen föl!
A gazda: Ki az, aki keresi?
A százados: Egy honvédtiszt.
A gazda: Honnan jön?
A százados: Az erdélyi táborból.
A gazda némi meggondolás után nyugodt mély hangon: Nyitom a kaput...
Termékadatok
Cím: Uj Idők 1923. január-június (fél évfolyam) [antikvár]
Szerző:
Abádi Imre
,
Ady Endre
,
Andersen György
,
Angelo
,
Bartóky József
,
Beck Ö. Fülöp
,
Beszédes László
,
Bíró István
,
Bónyi Adorján
,
Boross Sándor
,
Bródy László
,
Charles Dickens
,
Csermely Gyula
,
Dobosi Pécsi Mária
,
Dudits Andor
,
Emőd Tamás
,
Endrődi Béla
,
Erdődy Elek
,
Erődi Jenő
,
Falu Tamás
,
Farkas Imre
,
Feleki Sándor
,
Felvinczi Takács Zoltán
,
Ferenczy Károly
,
Feszty Árpádné
,
Feszty Masa
,
Fodor Erzsébet
,
Fodor Gyula
,
Fodor László
,
Forbáth Sándor
,
Gács Demeter
,
Glatz Oszkár
,
Guy de Maupassant
,
Gyökössy Endre
,
Hangay Sándor
,
Hegedüs László
,
Heyer Artur
,
Holló Magda
,
Horvai János
,
Ifj. Krúdy Gyula
,
Ifj. Radványi Sándor
,
Illy János
,
Jakab Ödön
,
Jászay Horváth Elemér
,
Jeanne Marni
,
Kálmán Jenő
,
Kálnoki Izidor
,
Kosáryné Réz Lola
,
Kosztolányi Dezső
,
Krónikás
,
Lányi Viktor
,
Leffler Béla
,
Ligárt János
,
Lőrinczy György
,
Lux Elek
,
Lyka Károly
,
Makoldy József
,
Márk Lajos
,
Mészöly Géza
,
Moly Tamás
,
Munkácsy Mihály
,
Mühlbeck Károly
,
Nadányi Zoltán
,
Nagy Lajos
,
Nil
,
Olgyai Viktor
,
Pákozdy Ferenc
,
Palágyi Lajos
,
Pállik Béla
,
Pásztor József
,
Paul Busson
,
Pekár Gyula
,
Pékár Gyula
,
Petri Mór
,
Poll Hugó
,
Rády Dénes
,
Révész Imre
,
Rudnay Gyula
,
Rudolph Stratz
,
Ruzitska Mária
,
Sas Ede
,
Sós Endre
,
Strobl Alajos
,
Surányi Miklós
,
Számadó János
,
Szebenyi Sándor
,
Szederkényi Anna
,
Szentgyörgyi István
,
Sztrokay Kálmán
,
Tábori Kornél
,
Tamás Ernő
,
Telcs Ede
,
Telekes Béla
,
Térey Sándor
,
Tóth Árpád
,
Tutsek Anna
,
Vándor Iván
,
Varságh János
,
Veres
,
Vértessy Gyula
,
Vészi Margit
,
Vojnovich Géza
,
W. W. Jacobs
,
Zichy Mihály
Zoltán Vilmos
Kiadó: Singer és Wolfner Kiadása
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 230 mm x 310 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Charles John Huffam Dickens (Portsmouth, 1812. február 7. – Higham, 1870. június 9.) angol író.
Egyesek szerint a viktoriánus kor legnagyobb írója és az angol nyelv legkiválóbb művelője. Írásainak népszerűségét mutatja, hogy napjainkig minden műve folyamatosan kapható anyanyelvén.
Dickens Hampshire-ben született, ötévesen költözött Kentbe, tízévesen Londonba a családjával. A korai évei szépen, jómódban teltek; sokat olvasott, különösen a pikareszk regényeket szerette. Azonban amikor tizenkét éves lett, apja, a tengerészeti pénztár kistisztviselője, eladósodott és börtönbe került. Dickens egy fénymázműhelyben kezdett dolgozni. Gyermekkori élményei, a látott nyomor visszatérő elemeivé váltak regényeinek. Heti hat shillingből tartotta el magát és támogatta családját.
Pár évvel később a család anyagi helyzete egy örökségnek köszönhetően ismét jobbra fordult, elhagyhatták az adósok börtönét, de Dickens anyja nem vette őt egyből ki a műhelyből, amit a fiú soha nem bocsátott meg neki. Ügyvédbojtárkodás és egy gyorsírói állás után újságíró lett, parlamenti vitákról tudósított, és járta az országot a választási kampányok időszakában. Huszonnégy éves korában jelent meg első regénye, a Pickwick Klub, amellyel azonnal nevet szerzett magának.
1836. április 2-án feleségül vette Catherine Thompson Hogarth-ot, aki tizenöt év alatt tíz gyereket szült neki. 1842-ben együtt Amerikába utaztak; az utat az Amerikai jegyzetek című leírás örökíti meg. Dickens három újság számára írt, az egyiknél szerkesztőként is dolgozott 1839-ig.
1856-ra annyi pénzt gyűjtött össze, hogy megvehette a Gad’s Hill Place nevű villát Kentben, melyről gyerekkora óta álmodozott.
1858-ban Dickens és felesége szétköltöztek. A válás akkoriban skandalumszámba ment volna, és Dickens haláláig gondoskodott a feleségéről. A szakítás hátterében többek között alighanem Ellen Ternan színésznő állt, aki feltételezhetően Dickens szeretője volt.
1865. június 9-én Dickens a Staplehurst-vonatszerencsétlenség túlélői között volt. Egy pályafelújítás miatt a vonat kisiklott egy hídon, és a vagonok a patakba potyogtak. Dickens első osztályon utazott a szerelvény elején: az ő vagonja nem zuhant a mélybe. Sértetlenül megúszta az incidenst, de a lelkében mély nyomott hagyott az eset. Ezt követően már csak egy regényt fejezett be, a Közös barátunkat. Idejét főleg nyilvános felolvasásai töltötték ki.
A szerencsétlenség ötéves évfordulóján hunyt el otthonában. Kívánsága ellenére (miszerint a rochesteri katedrálisban temessék el) a Westminsteri apátságban helyezték örök nyugalomra.
Egyesek szerint a viktoriánus kor legnagyobb írója és az angol nyelv legkiválóbb művelője. Írásainak népszerűségét mutatja, hogy napjainkig minden műve folyamatosan kapható anyanyelvén.
Dickens Hampshire-ben született, ötévesen költözött Kentbe, tízévesen Londonba a családjával. A korai évei szépen, jómódban teltek; sokat olvasott, különösen a pikareszk regényeket szerette. Azonban amikor tizenkét éves lett, apja, a tengerészeti pénztár kistisztviselője, eladósodott és börtönbe került. Dickens egy fénymázműhelyben kezdett dolgozni. Gyermekkori élményei, a látott nyomor visszatérő elemeivé váltak regényeinek. Heti hat shillingből tartotta el magát és támogatta családját.
Pár évvel később a család anyagi helyzete egy örökségnek köszönhetően ismét jobbra fordult, elhagyhatták az adósok börtönét, de Dickens anyja nem vette őt egyből ki a műhelyből, amit a fiú soha nem bocsátott meg neki. Ügyvédbojtárkodás és egy gyorsírói állás után újságíró lett, parlamenti vitákról tudósított, és járta az országot a választási kampányok időszakában. Huszonnégy éves korában jelent meg első regénye, a Pickwick Klub, amellyel azonnal nevet szerzett magának.
1836. április 2-án feleségül vette Catherine Thompson Hogarth-ot, aki tizenöt év alatt tíz gyereket szült neki. 1842-ben együtt Amerikába utaztak; az utat az Amerikai jegyzetek című leírás örökíti meg. Dickens három újság számára írt, az egyiknél szerkesztőként is dolgozott 1839-ig.
1856-ra annyi pénzt gyűjtött össze, hogy megvehette a Gad’s Hill Place nevű villát Kentben, melyről gyerekkora óta álmodozott.
1858-ban Dickens és felesége szétköltöztek. A válás akkoriban skandalumszámba ment volna, és Dickens haláláig gondoskodott a feleségéről. A szakítás hátterében többek között alighanem Ellen Ternan színésznő állt, aki feltételezhetően Dickens szeretője volt.
1865. június 9-én Dickens a Staplehurst-vonatszerencsétlenség túlélői között volt. Egy pályafelújítás miatt a vonat kisiklott egy hídon, és a vagonok a patakba potyogtak. Dickens első osztályon utazott a szerelvény elején: az ő vagonja nem zuhant a mélybe. Sértetlenül megúszta az incidenst, de a lelkében mély nyomott hagyott az eset. Ezt követően már csak egy regényt fejezett be, a Közös barátunkat. Idejét főleg nyilvános felolvasásai töltötték ki.
A szerencsétlenség ötéves évfordulóján hunyt el otthonában. Kívánsága ellenére (miszerint a rochesteri katedrálisban temessék el) a Westminsteri apátságban helyezték örök nyugalomra.
Kálmán Jenő (Szakcs, 1885. december 27. – Budapest, 1968. április 12.), újságíró, humorista.
Gimnáziumi tanulmányait Kaposvárott végezte. 1905-től Budapesten élt. Pályafutását a Független Magyarság c. lapnál kezdte. Munkatársa volt Ágai Adolf Borsszem Jankó és Heltai Jenő Fidibusz c. élclapjának is. A Színházi Élet c. lapnak megindulásától (1911) munkatársa, segédszerk.-je és rovatvezetője. 1916-tól katona, 1920-ig hadifogoly Nyikolszk-Uszuriszkiben, ahol kabaré- és színjátszó társulatot szervezett, felléptek különböző szibériai táborokban. Hazatérve a Színházi Életnél folytatta tevékenységét.
1921–22-ben Nagy Endre kabaréjának titkára, maga is írt kisebb jeleneteket és kuplékat. Hadifogoly emlékeiről regényt írt. 1945 után karcolatai jelentek meg a Magyar Nemzetben és az Esti Hírlapban. – F. m. Omszki randevú; Ez a kutya eladó; A dollár kalap; Könnyeim átvizsgálása után; Sicc kalandjai (verses mese, verses képeskönyv, folytatásokban).
Gimnáziumi tanulmányait Kaposvárott végezte. 1905-től Budapesten élt. Pályafutását a Független Magyarság c. lapnál kezdte. Munkatársa volt Ágai Adolf Borsszem Jankó és Heltai Jenő Fidibusz c. élclapjának is. A Színházi Élet c. lapnak megindulásától (1911) munkatársa, segédszerk.-je és rovatvezetője. 1916-tól katona, 1920-ig hadifogoly Nyikolszk-Uszuriszkiben, ahol kabaré- és színjátszó társulatot szervezett, felléptek különböző szibériai táborokban. Hazatérve a Színházi Életnél folytatta tevékenységét.
1921–22-ben Nagy Endre kabaréjának titkára, maga is írt kisebb jeleneteket és kuplékat. Hadifogoly emlékeiről regényt írt. 1945 után karcolatai jelentek meg a Magyar Nemzetben és az Esti Hírlapban. – F. m. Omszki randevú; Ez a kutya eladó; A dollár kalap; Könnyeim átvizsgálása után; Sicc kalandjai (verses mese, verses képeskönyv, folytatásokban).
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............