Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl [antikvár]

Előszó helyett Részlet a kötet szerkesztőinek a könyv kiadására tett javaslatából A Scientometrics című folyóirat 1994-ben megjelent 30. kötetének 2-3. száma Wolfgang Glánzel (MTAK, Budapest) és Urs Schoepflin (Max Planck Intézet, Berlin) Little Scientometrics, Big Scientometrics and Beyond? című vitaindító cikkét és az erre írt 29 válaszcikket tartalmazta. A vitaindító és a válaszcikkek szerzői a 90-es évek tudománymetriájának legjelentősebb kutatói és alkalmazói, a tudományelmélet és tudományirányítás nemzetközileg legelismertebb szakemberei voltak. A kötet egésze kritikus és konstruktív szemléletű áttekintést ad arról a folyamatról, amelynek során a 60-as évek kuriózumként művelt, «kisipari» tudomány-metriája az évezred végére a legkorszerűbb technológiákat mozgósító, a tudománypolitikát meghatározóan befolyásoló tényezővé vált. Magyarország (kiváltképpen az MTA Könyvtárában működő műhely) a tudomány-metriai kutatásokban a kezdetektől fogva ott volt a nemzetközi élvonalban; az alkalmazásokkal kapcsolatos érdeklődés és igyekezet sem hiányzott, a tudomány/ politika szövevényes érték- és érdekviszonyai azonban gátat szabtak a tudomány objektív elemzési és értékelési módszereiben rejlő gyakorlati lehetőségek optimális érvényesülésének. Ezért is gondoljuk, hogy hasznos lenne, ha ez, a tudománymetria lehetőségeit és korlátait őszintén feltáró és a nemzetközi tapasztalatokat összegző kötet magyar nyelven is elérhető lenne, hogy a tudománymetria szűk szakmai közösségén kívül a tudományban vagy a tudomány körül tevékenykedő minden magyar (vagy magyarul tudó) szakember hozzáférjen. A magyar kiadás tartalmazza az eredeti anyag valamelyest rövidített és átszerkesztett változatát, továbbá a vitaindító cikk szerzőinek külön e kötet számára írt zárszavát, amely az eredeti kötet megjelenése óta eltelt néhány év fejleményeiről számol be, valamint egy külön kis tanulmányt a tudománymetria magyarországi alkalmazásának aktuális kérdéseiről.