Mérleg 1989/4. [antikvár]

E SZAMUNKRÓL Huszonötödik évfolyamunk befejezésekor témánk: az egységesülő Európa. Negyedszázados fennállása alatt a Mérleg mindig nyitott ablak volt a nyugati, jórészt európai szellemi fejlődésre. De az európai egységgel olyan szabadon és kényes vonatkozásaiban is eddig sohasem foglalkozhattunk, mint most, amikor hazánk visszatérőben van az európai szabad nemzetek és jogállamok családjába. Első helyen közöljük II. János Pál pápának az Európa Parlament előtt tartott beszédét, amelyben a Szentatya elődeihez hasonlóan támogatásáról biztosítja az egységre törekvő Európát. Hangsúlyozza földrészünk keresztény gyökereit, amelyek az európai jogrendet a mai napig éltetik. Gorbacsov szovjet államelnökhöz hasonlóan - a vele történt történelmi jelentőségű találkozásáról szól első jegyzetünk - nyomatékosan aláhúzza, hogy Kelet-Európa is hozzátartozik földrészünkhöz, mint egyik tüdőnk a másikhoz. Vezető tanulmányunkat Joseph Ratzinger bíboros még mint fiatal müncheni érsek írta Európa örökségéről. Ebben megkülönbözteti a görög, a zsidó-keresztény és latin értékek mellett az újkor eszmevilágát is. „A történelem kerekét nem forgathatjuk vissza. A jövő Európájának magában kell foglalnia a negyedik dimenziót, az újkor dimenzióját. Mindenekelőtt át kell lépnie a túl szűk nyugati, latin világ határait, magában kell hordoznia a görög világot és a keleti kereszténységet is. De megfordítva, a latin örökség, a nyugati kereszténység öröksége nélkül sem képzelhető el Európa." A tanulmány kulcsmondatát a szerző Rudolf Bultmann nagy protestáns exegétától idézi: „elvileg lehetséges nem keresztény állam, de nem lehetséges ateista állam", és hozzáteszi: „mindenesetre úgy nem, hogy ugyanakkor hosszú távon jogállam marad." A többi tanulmányok újabb adatokkal és más szemszögből támasztják alá az imént kifejtett gondolatokat. Tegyey Gábor SJ, a brüsszeli Katolikus Európai Titkárság igazgatója, az 1992-ben létrejövő „nagy piac"-ot mérlegeli, Vincent Sladkevicius litván bíboros „a naponta megszerzendő szabadságról" elmélkedik a Szovjetunióban, Václav Havel cseh politikus „Szó a szóról" című megrázó előadásában a szavaknak az európai szabadságküzdelemben való döntő szerepét vizsgálja. (B. J.)