Magyar Katonai Szemle 1931. Julius 1. [antikvár]

ÁLTALAMOS KATONAI KÖia E M L M y t K «Magyar Katonai Szemle« f. évi 3. számában »Harcászat vagy hadászat« címen egy cikk jelent meg, amely vizsgálás tárgyává teszi, »hogy a hadászali képzettség ma mily mértékben kivánatos, mind általában, mind a mi sajátos viszonyaink közepette«. Szükségesnek tartja a cikk irója ennek a kérdésnek a felvetését azért, meri ugy lálja, hogy a mai közfelfogás szerint a hadászat különálló művészetté fejlődött, amelyet túlértékelnek, ugy hogy ma már a harcász jelző lekicsinylés, hololt. — szerinte — a hadászat általánosítása és túlértékelése káros, mivel a harcászatot kiszorítja és elértékteleníti. Ha tényleg fennállanak azok a tünetek, amelyeket a hivatkozott cikk irója lap asztalt, és amelyek őt cikke megírására késztették, ennek okozójaiul a katonai közvélemény elsősorban és önkéntelenül is azokat tekinlheti, akik hivatásszerűen foglalkoznak a hadászattal. akik ismertetik, terjesztik és előadják a hadászat tanait, a hadászat és harcászat egymáshoz való viszonyát. Tisztikarunknak csak egy kis löredéke részesül hadászati kiképzésben és ez a kiképzés sem folyik a nagy nyilvánosság előli. így a nagy nyilvánosság nem is foglalhat tárgyilagosan állást a hivatkozott cikkben foglaltak mellett vagy ellen mindaddig, amig nem ismeri olyanoknak az álláspontját is, akik a hadászat elveit hivatalból előadják. 1 Válasz Zeidner Ferenc vliszt, alezredesnek, a Magyar Katonai Szemle I. évfolyam 3. számában megjelent »Harcászat vagy hadászat« cimü cikkére. Felhasznált forrásmunkák: Clausewitz: A háborúról. Leinweber: Taktik und Stratégie. {Mit. W. Bt. 1928. évi 17. szám). Culman: Slrategie. (francia). Groener: Das Testaanent des Grafen von Schlieffen és Der Feld-lierr widerwillen. Delbrück: Die Geschichle der Kriégskunst im Ralimén der poli-tischen Geschichte. Szerkeszti: vitéz Rátz Jenő TEST VAGY LÉLEK1 í