Hírmondó 2011. tavasz-tél [antikvár]

Részlet: "A Liszt-emlékév során bizonyára újra fel fog vetődni a sokat vitatott kérdés: magyarnak tekinthető-e a nagy muzsikus, és ő maga milyen nemzeti identitásúnak érezte magát. Azt szokták mondani, hogy Liszt Ferenc egész életében magyar állampolgár volt. Nem tudunk arról, lépéseket tett volna - akárhol élt is-, hogy más állam polgárává váljon. Ez lényegileg teljesen igaz; azzal a fenntartással, hogy magyar állampolgárságról inkább csak 1867 után beszélhetünk. A kiegyezést megelőző időkre vonatkozóan azt mondhatjuk, hogy Liszt - amint apai ősei is - magyarországi illetőségű Habsburg-alattvaló volt. Tudunk róla, hogy Liszt Ferencet a sikerei csúcsán, 1859-ben Ferenc József vaskorona-renddel tüntette ki; ezzel osztrák lovagi rang járt együtt. Liszt a lovagi címet soha nem használta, kezdeményezte viszont később annak kiterjesztését rokonára, Eduard Liszt bécsi főügyészre. Liszt Ferenc felmenői német anyanyelvűek voltak, így kisgyermekként ő is a német nyelvet sajátította el. Mivel azonban 12 éves korától kezdve (1823 decemberétől) 13 és fél éven át állandóan francia nyelvű környezetben élt (Párizsban és rövidebb ideig Genfben is), élete teljes tartamára a francia vette át számára az anyanyelv szerepét. Írásai túlnyomó részt francia nyelvűek, még a Párizsban élő édesanyjához szóló levelei is. Amennyire ez kideríthető, Liszt Ferenc apai ősei nyugat-magyarországi németek, anyai ősei alsó-ausztriai osztrák-németek voltak."