Neveléselmélet és iskolakutatás 1985/2. [antikvár]

Részlet: "ÖNÁLLÓ TANULÁS A GIMNÁZIUMI TANTERVBEN (Összehasonlító tartalomelemzés) BERNÁTH JÓZSEF ÖSSZEFOGLALÓ A szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban folyó komplex pedagógiai kísérletező munkához kapcsolódó vizsgálatok keretében 1978/79-ben sor került az akkor hatályos 1962-es gimnáziumi tanterv tartalomelemzésére. A tartalomelemzés hierarchikusan tagolt kategóriarendszerének megalkotásakor már e vizsgálatban előnyben részesítettük az önálló tanulás feltételeinek és lehetőségeinek fogalmait Az időközben életbe lépett 1978-as gimnáziumi tanterv összetevőin most megismételtük a tartalomelemzést: az újszerű tantervi fejezetek (pl./Alapelvek a gimnázium nevelő és oktató munkájához/ 'Felzárkóztatás és orientáció' stb.) elemzésére a korábbival párhuzamosan egy új, második kategória- rendszert is alkalmaztunk. A két elemzés gyakorisági eredményeinek összevetésére elsősorban azzal a céllal vállalkoztunk, hogy kimutassuk: az önálló tanulás és annak feltételei szempontjából változott—e a tantervi szabályozás, s ha igen, milyen mértékben. Cikkünkben tételesen tárgyaljuk az egyes kategóriák és alkategóriák gyakoriságának, súlyának az 1962-es és 1978-as dokumentum közötti eltolódását. A számszerű eredményékből az a következtetés vonható le, hogy az önálló tanulás tantervi megalapozása lényegesen változott Az 1978-as tanterv készítői a tudáshoz vezető utat egyenrangúnak tartják a tudással, hangsúlyozzák a "tanulás tanítását", és elismerik a több forrásból történő szellemi építkezés szükségét. Az új tanterv az önvezérlő tanulást támogatja. A cikk végén kitérünk azokra a tényezőkre, amelyek a tantervi változás gyakorlati hatásosságát befolyásolhatják, köztük a tankönyvekre és a felsőoktatási - elsősorban felvételi - követelményeknek a középfokú oktatásra történő visszahatására."