Új Pedagógiai Szemle 2018/3-4. [antikvár]

Kié az iskola? Összefoglaló a csömöri oktatási fórumról' LATOSZOG 2018. március 6-án Csömör település önkormányzata oktatási fórumot szervezett Kié az iskola? címmel, a magyarországi iskolák fenntartási és működtetési kérdéseiről. Ez az a település, amely 2016 óta perben áll az állammal, mert vissza szeretné szerezni saját iskoláját. A meghívottak között volt oktatáskutató, jogász, polgármester, iskolafenntartók, iskolavezetők, iskolaalapítók, érdekvédelmi szövetségek vezetői. Az alábbi szövegek az eseményen elhangzott, hangfelvételre rögzített előadások tömörített, szerkesztett verziói. Arra törekedtem, hogy az egyes előadások összefoglalóiban tükröződjenek az előadók — és ügyük - legsajátabb szempontjai. Olyan oktatási fórumnak lehettem megfigyelője, ahol mindenki szabadon „hazabeszélt". Egy olyan fórumnak, amely részben épp azért szerveződött, hogy ezt mindenki nyilvánosan megtehesse. Felrajzolva egy jövőbeli — sokkal szélesebb körű - párbeszéd lehetőségét. A CSÖMÖRI ISKOLA VISSZASZERZÉSÉNEK MOTIVÁCIÓI Az eseményt Fábri István, Csömör polgármestere nyitotta meg, és rövid bevezetőjében összefoglalta a helyi önkormányzat oktatáspolitikájának alakító körülményeit és céljait. Csömörön az iskola, az oktatás: prioritás. Minden csak utána jöhet. Ez már 2010 előtt is így volt. 2017 januárjától ugyan új dimenzióba került ez a kérdés, hiszen a közoktatás majdnem teljes államosításával hivatalosan is kikerült ez a terület az önkormányzati vezetés, a helyi társadalom az általános iskola így valamiféle idegen testté vált a helyi társadalom számára fennhatósága alól. Ennek nem sokan örül- nek itt. Ráadásul az általános iskola így valamiféle idegen testté vált a helyi társadalom számára, hisz míg a szintén alapfeladatokat, közfeladatokat ellátó könyvtárak és más kulturális intézmények, illetve az óvodák önkormányzati fenntartásban vannak, az iskola nem. Ez nagyon sok problémát okoz a hétköznapi működésben is. Csömörön a budapesti agglomeráció legtöbb településéhez hasonlóan nő _ a népesség. Ez nagyrészt a (döntően Budapestről történő) kiköltözésből ered, s mivel a legtöbb kiköltöző fiatal vagy középkorú, a természetes népszaporulat is pozitív. Csömörön 1990-ben 5540 fő élt, 2018-ra az állandó lakhelyre bejelentettek száma Az összefoglalót Veszprémi Attila készítette.