Rakéta Regényújság 1976. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

(A mmmmm sjíía diíQ^a^ía /y76. augusztus 17. A XVI-XVII. században sok tízezer magyar cit szclszór-' va á nagy oszmán birodalom legtávolabbi zugaiban. Nem jószántukbúl kerüllek oda. Pusztító hadjáratok győzteseinek hadizsákmányaként, rabszíjra fűzve tették meg a gyötrelmes uiat. Eredetük emléket Törökország-szerte mindmáig Icmértlek család neve, a Madzsar név őrzi. Ivo Andric Nobel-díjas író kis remekművének, a Muszia-la Madz^ar-nak (21. o.) ön- és világpusztító, tébolyult hőse nem ezek közé a szerencsétlenek közé tartozott. A szerző megjegyzi róla, hogy „nagyapja, Avdaga Madzsar, egy (ckíntélyes, régi magyar család eltörökösödött sarja" volt. Magyar író vagy történész bizonyára úgy mondaná: renegát, hitehagyón, tehát olyan magyar nemes, aki önszántából állt löröknok, és tudta a módját, hogyan lehet boldogulni a félhold uralma alatt. Nem véletlen, hogy Andric kevésbé szigorúan fogalmazza meg Avdaga Madzsar pálfordulását. Az író hazájában, Boszniában, csaknem háromszor annyi ideig tartott a török hódoltság, mini nálunk, s a bosnyákok közül sokkal, de sokkal többen tértek át Allah hitére. Nem azért, mert hitvány, vagy mondjuk, a mi őseinknél hitványabb emberek voltak. A történelem iszonyú realitásai egyszerűen nem engedtek nekik más választást; két szörnyű erő, két ellentétes elv, két világrész, Európa és Ázsia, az iszlám és a kereszténység közé szorulva nem volt más lehetőségük a fennmaradásra. Andric elbeszéléseinek, regényeinek ugyanis éppen az a vidék a színtere, ahol a Kelet és a Nyugat késő középkori konfliktusa igen hosszú időn át kíméletlen formák közöli zajlott. Ezért lát ez a balkáni Homérosz a világban valami ősi harcot a világosság cs a sötétség, a jó és a rossz, az élet és az elmúlás között, ezért érzi a fájdalom és a szenvedés túlsúlyát, ezért mondja el számtalan példázatban, hogyan küzd a humanizmus a barbársággal, ezért mutatja meg, hogyan dolgoznak az emberség csírái a legkegyetlenebb történelmi nyomás alatt is, egy eltörökösödött magyar sarjadékának torz lelkében, gyilkos vérengzésekre bújtó rémálmaiban, önludatian lelkiismeret-furdalásában is. Ivo Andric megrázó történetei az író szándékát követve a megiisztulás, az erkölcsi felemelkedés felé vezetnek. ö maga Stockholmban, a Nobel-díj átvételekor ezt a törekvését így fogalmazta meg: ,,A mesélő és műve meddő marad, ha bármilyen módon nem szolgálja az embert és az emberiséget." MIUOM kOUETKEZif^ SZAMUNKBO André Hrissaud Dobozy Imre KF.MKKDF.S AZ AGYBAN 3 VARATLAN HANGVEkSENY Simonffy András Zongoraszó ágyúdörgésben 7 C y S7.Á/.AOUNK KAIO/Al 12 ¦Andrc Brissatid A KAKÉIA l'KOSPKKTUSA 14 KÉMKEDF.S AZ AGYBAN K«>bcrl Gravcs Egy sz Andrié MIJSZTAI A MADZ.SAR William Irish KiiniilUy l'iinycs A 1ANTOMNO KIS/FKA MTUA BAVAlAti H Fclcséggyilkossággal vádi»lva Miit.i Fcfcnc A (.YHVI lORVfNY 2K miizf:umi séták MlilASl) A DINNYfDKT. MLCiMONDOM KI VAliY' .MI Mcrbcri Rcincckcr Williiim hiNh AZ ALBFRLÓ HAl.ALA A lANlOMNO Kfllcr felügyelő munkában Kiadja a Magvető Könyvkiadó Hetente megjelenő regcnyújság Felelős szerkesztő Kardos György. Tőrei előszerkesztő Horváth Tibor. .Szerkesztőség, kiadóhivatal és postacím: t 1806 Budapest, Vörösmarty tér 1. Telefon: 329-580. Készült a Zrínyi Nyomdában, 76.2303 2-33. Felelős vezető Bolgár Imre vezérigazgató. Terjeszti 't % Magyar Posta. Előfízelhctő minden postahivatalban és a kézbesítőknél Előfizetési díj egy évre 240,- Ft, fél évre 120,- Ft, negyed évre 6U,- Ft, egy j hónapra 20.- Ft. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat. H-1389 Budapest. Postafiók 149. index 25739